Konferencia a Müritzeumban: A jégkorszak történelmének nyomán!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Waren (Müritz) az északkelet-németországi éghajlattal és tájjal kapcsolatos jelenlegi kutatásokat emeli ki a müritzeumi tudományos kollokviumon.

Waren (Müritz) beleuchtet aktuelle Forschung zum Klima und Landschaft in Nordostdeutschland bei wissenschaftlichem Kolloquium im Müritzeum.
Waren (Müritz) az északkelet-németországi éghajlattal és tájjal kapcsolatos jelenlegi kutatásokat emeli ki a müritzeumi tudományos kollokviumon.

Konferencia a Müritzeumban: A jégkorszak történelmének nyomán!

2025. november 25-én, hétfőn a Müritz Nemzeti Park figyelemre méltó tudományos kollokviuma zajlott a wareni Müritzeumban. „Időutazás a glaciális örökségbe” mottó alatt a geológia, a régészet és a természetvédelem szakértői érdeklődő vendégekkel kiegészülve gyűltek össze, hogy megvitassák az északkelet-németországi táj- és éghajlattörténettel kapcsolatos aktuális kutatási eredményeket. Különös figyelmet fordítottak Prof. Eugen Geinitz geológus munkásságára, akinek a mecklenburgi geológiai kutatáshoz nyújtott jelentős hozzájárulását halálának 100. évfordulója alkalmából méltatták.

Izgalmas és sokszor ritka kérdéseket is megválaszoltak a különböző előadásokon. Részletesen szóba kerültek olyan témák, mint a víz alatti erdők, az utolsó rénszarvasok és rénszarvasvadászok, valamint az ember-táj interakciójának régészeti nyomai a jégkorszak utáni időszak óta. Ulf Zimmermann, a Müritzi Nemzeti Park Iroda vezetője a geológiai, ökológiai és régészeti ismeretek cseréjének fontosságát hangsúlyozta. „Ezen tudományágak kombinációja a kulcsa múltunk átfogó megértésének” – mondja Zimmermann.

Egy pillantás a jégkorszakba

Nem véletlen, hogy 2023 éves témája a „Jégkorszak” volt. A szárazföldi jégelmélet évfordulójára emlékezik, amely kifejti, hogy az utolsó jégkorszak körülbelül 12 000 évvel ezelőtt ért véget. A következő 2025-ös évre is számos eseményt terveznek, amelyek életre keltik Mecklenburg-Pomeránia jégkorszaki történetét. A Müritz Nemzeti Park központi szerepet tölt be itt, hiszen a régió egyik legjelentősebb természetvédelmi területe. A Jázmund- és az Alsó-Odera-völgyi Nemzeti Parkkal együtt hozzájárul a természet átfogó védelméhez, amely jelenleg 774 000 hektáron – az ország területének mintegy negyedén – található.

Történelmi szempontból a természetvédelem fejlesztése a térségben nem problémamentes. A Fal leomlása után az NDK utolsó Népi Kamara védelem alá helyezte, amely ezt követően számos nemzeti parkot, bioszféra rezervátumot és természetvédelmi területet hozott létre. De ez nem történt azonnal, és hosszadalmas társadalmi fejlemények eredménye. Az NDK-ban élő környezetvédelmi aktivistáknak gyakran szembe kellett nézniük az ellenállással és az üldöztetéssel.

Mecklenburg-Pomeránia geológiai sokfélesége

A régió geológiája változatos és izgalmas. Az első publikációk a Trave és az Odera torkolatai közötti földtani viszonyokról 50 éve jelentek meg, de az átfogó ismertetés még sokáig váratott magára. Napjainkban létezik egy új, 580 oldalas standard munka, amely fontos információkat tartalmaz az alkalmazott geológiáról, a lelőhelyekről és a fontos negyedidőszak előtti kőzetekről. A geológiai rétegek gazdagságát lenyűgöző térképek is tükrözik, amelyek a rétegek regionális eloszlását dokumentálják.

A legrégebbi lelőhelyek a proterozoikumból származnak, és Schwerin melletti fúrásokban találták őket. A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt 6000 év partjainak kialakulását erősen befolyásolta a jégkorszak utáni tengerszint-emelkedés. A Balti-tenger és az Északi-tenger közötti különböző tengerszint-gradiensek világosan mutatják, milyen dinamikus és összetett a táj- és környezettörténet e régióban.

Összegezve elmondható, hogy a müritzeumi kollokvium nemcsak a szakismeretek cseréjéhez kínált értékes teret, hanem felhívta a figyelmet Északkelet-Németország rendkívüli geológiai és éghajlati történetére is. Strelitzius és MV Állami Múzeum kiegészíti az összképet értékes információkkal a környezetvédelmi fejlesztésekről és Mecklenburg-Vorpomeránia geológiai jellemzőiről, míg Svájci szakáll betekintést nyújt a geológiai kutatás jövőjébe.