Horgászok Németországban: A Catch and Release drága lehet!
A németországi horgászok jogi kihívásokkal néznek szembe a vitatott fogás és elengedés miatt. A szakértők óva intenek az állatkínzástól.

Horgászok Németországban: A Catch and Release drága lehet!
Németországban heves vitákat vált ki a „catch and release” módszerrel történő horgászat. Ezzel a megközelítéssel a horgászok kifogják a halakat, esetleg büszkén bemutatják egy fotóval, majd visszaengedik a vízbe. Ami azonban ártalmatlan szabadidős tevékenységnek tűnik, az jogilag érzékeny, és akár bűncselekménynek is tekinthető. Északi Futár beszámol arról, hogy az ilyen gyakorlat törvénysértő, különösen akkor, ha nem szándékozik kihasználni. Olaf Lindner, a Német Horgászszövetség szóvivője hangsúlyozza, hogy a bíróságok már számos panasszal foglalkoztak ezzel összefüggésben.
Bár sok horgász tisztában van a kockázatokkal, a közösségben továbbra is népszerű a fogás és elengedés. Az egyik probléma itt a 16 német szövetségi állam eltérő halászati törvényei, amelyek zavart okozhatnak. Ez közérthetően azt jelenti: Ami az egyik szövetségi államban legális, az a másikban teljesen másképp szabályozható. Példa erre, hogy bizonyos kivételek esetén, például amikor a halak túl kicsik, vagy tilalmi időszakokban, a visszaállítás megengedett. Ezekben az esetekben azonban a horgászoknak gondoskodniuk kell a halak kíméletes bánásmódjáról.
Állatjóléti és társadalmi vélemények
Az állatjólétről szóló vita központi szerepet játszik a vitában. Jó néhány kritikus állatkínzásnak tartja a „fogd el és engedd el”, mivel nem szabad alábecsülni azt a stresszt, amelyet a halak a befogás során tapasztalnak. Az olyan neves szervezetek, mint a PETA, szintén hevesen hangot adnak aggodalmuknak. Ingo Kramer, a Baden-Württembergi Állami Halászati Egyesület halászati biológusa egyetért a PETA-val, és kifejti, hogy az akció sérti a halászati törvényt, mert a horgászok csak saját fogyasztásra foghatnak halat.
Ezenkívül a halak eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy az elengedett halak elhullási aránya nagymértékben változik. A kutatások szerint például a rétisasok 27,5%-a elpusztul, míg a pontyok pusztulási aránya mindössze 3,3%. A horog és a csali megválasztása jelentősen befolyásolja a kifogott hal túlélését. Egy horog nélküli horog és a gondos kezelés a teljes horgászat során növelheti a hal túlélési esélyeit.
Jogi keretek és nemzetközi összehasonlítások
A nemzetközi összehasonlítás is izgalmas: a környező országokban, például Dániában és Svédországban a halak visszaengedését szorgalmazzák, míg Norvégiában csak különleges esetekben engedélyezik a „fogás és visszaengedés”. Olaszországban azonban elterjedt a visszaállítás. Ausztriában viszont nem egységes a szabályozás, ami még bonyolultabbá teszi a kérdést.
A horgásztársadalmon belüli változó értékek a „fogj és engedd el” elterjedtebb népszerűségében is megmutatkoznak. Mindazonáltal a jogi szürke terület továbbra is kihívást jelent, és különösen a társadalmi közvélemény egyre inkább az állatok jólétének védelme felé hajlik. A jogbizonytalanság azt jelenti, hogy egyes horgászoknak, akik halat engednek vissza, jogi következményektől kell tartaniuk. Példa erre egy horgász, akit ezért a gyakorlatért bíróság elé állították, és 1000 eurós bírságot kellett fizetnie, bár az ellene indított eljárást végül megszüntették.
Mindezen viták közepette egy dolog világos: a „fogd és engedd el” gyakorlata továbbra is ellentmondásos téma a németországi horgászok körében, amely messze túlmutat a puszta szabadidős tevékenységen.