Árvízi rémálom: a Balti-tenger vízállása veszélyezteti partjainkat!

Árvízi rémálom: a Balti-tenger vízállása veszélyezteti partjainkat!

2025. július 9-én továbbra is robbanásveszélyes probléma volt a Balti-tenger partján, Mecklenburg-Elő-Pomerániában dúló árvíz. Hogyan Balti-tengeri újság A jelentések szerint Wismarban, Warnemündeben, Althagenben, Barthban, Stralsundban, Sassnitzben és Greifswaldban lévő városok vízszintjének aktuális pillantása arra készteti az embert, hogy felüljön és figyeljen oda. Különösen Warnemünde értékei figyelemre méltóak, és jól mutatják e természeti események összetettségét.

Az ilyen vízszintek ellenőrzése kulcsfontosságú. Warnemündében az átlagos vízállás (MW) 507 cm volt a 2010-től 2020-ig tartó időszakban. Az átlagos alacsony vízszint (MNW) 407 cm, míg az átlagos magas vízszint (MHW) 617 cm volt. Történelmi mércével mérve, az 1872. november 13-án rögzített legmagasabb, 770 cm-es vízállás kijózanítóan emlékeztet a viharhullámokkal járó veszélyekre.

Viharhullám-osztályok és hatásaik

A viharhullámok osztályozása fontos mérce a kockázat felméréséhez. A viharhullámok négy osztályba sorolhatók: a viharhullám 1,00 és 1,25 m között van az átlagos vízszint felett, míg a nagyon erős viharos hullám eléri a 2,00 métert. A jelenlegi jelentések szerint az elmúlt két szezonban összesen 16 vihar volt az Északi-tenger német partvidékén, ebből 13 a 2023/2024-es szezonban. A 2024/2025-ös szezonban már három viharhullámot regisztráltak, de ezek vízállása jóval a szélsőséges értékek alatt van.

Különösen veszélyesnek bizonyultak az erős nyugati széllel járó időjárási viszonyok, különösen az Északi-tenger partján, vagy az erős északi szél Alsó-Szászországban. Ezek az időjárási viszonyok azt okozzák, hogy nagy mennyiségű víz nyomja a partot, ami viharos lökést válthat ki. Történelmileg az 1962. február 16-i hamburgi viharhullám az elmúlt 100 év egyik legpusztítóbb eseménye, amelyet 1976-ban, 1981-ben, 1999-ben és 2013-ban jelentős viharhullámok követtek.

Felkészülés az árvizekre és a pénzügyi stresszre

A megelőző intézkedések kiemelt prioritást élveznek Mecklenburg-Elő-Pomerániában, különösen azután, hogy a legutóbbi, 2023 októberi heves vihar 56 millió eurós kárt okozott. Különösen Sassnitz városa vállalja azt a kihívást, hogy mintegy 42 millió eurót mozgósítson az infrastruktúra helyreállítására. A károk elsősorban a turisztikai infrastruktúrát, a kikötővédelmi rendszereket és a partvédelmet érintik mesterséges homokpótlással.

Ha az árvíz közeleg, különféle figyelmeztető csatornák állnak rendelkezésre: a rádiótól és a televíziótól a szirénákon át a modern figyelmeztető alkalmazásokig és a digitális hirdetőtáblákig. A különböző intézmények, köztük a szövetségi, az állami és a rendőrség szorosan együttműködnek, hogy időben tájékoztassák a lakosságot.

Hogy az elkövetkezendő időjárási viszonyok hogyan alakulnak, és hogy kell-e ismét megemelkedett vízállásra számítanunk, azt még várni kell. így Szövetségi Tengerészeti és Vízrajzi Ügynökség megjegyzi, hogy az éghajlatváltozás növelheti a viharhullámok alapszintjét, ami destabilizálhatja a jövőbeli eseményeket. Tekintettel az éghajlat változásaira és a partvédelmi intézkedések helyi beavatkozásaira, valamint a part menti területek természeti dinamikájára, a természetes térviszonyok továbbra is nagy jelentőséggel bírnak a lakosság biztonsága szempontjából.

A kihívások nagyok, de ügyes felkészüléssel és átfogó kommunikációval felkészülten válaszolhatsz a Balti-tenger szeszélyeire.