A NATO nyomás alatt: orosz tengeralattjárók fenyegetik az Atlanti-óceánt!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Növekvő orosz fenyegetés az Atlanti-óceánon: a NATO fokozott tengeralattjáró-védelemmel és közös járőrözéssel válaszol.

Steigende russische Bedrohungen im Atlantik: NATO reagiert mit verstärkter U-Boot-Abwehr und gemeinsamer Patrouille.
Növekvő orosz fenyegetés az Atlanti-óceánon: a NATO fokozott tengeralattjáró-védelemmel és közös járőrözéssel válaszol.

A NATO nyomás alatt: orosz tengeralattjárók fenyegetik az Atlanti-óceánt!

Az elmúlt hetekben észrevehetően nőtt a feszültség az Atlanti-óceán északi részén. A brit haditengerészet főnöke, Sir Gwyn Jenkins tábornok arra figyelmeztetett, hogy a víz alatt működő orosz tengeralattjárók egyre növekvő fenyegetést jelentenek, ami veszélyeztetheti az Egyesült Királyság dominanciáját az Atlanti-óceánon. Hangos Higany A NATO pozíciója az Atlanti-óceánon „veszélyben van”, és nincs helye az önelégültségnek, mivel a brit haditengerészetben az elmúlt két évben 30%-kal nőtt a brit vizeket veszélyeztető orosz hajók száma.

Különösen riasztó, hogy Oroszország a Yantar felderítő hajójával lézerekkel célzott brit pilótákra. Jenkins azt kéri, hogy vegyék komolyan a víz alatti tevékenységet, mivel sok orosz tengeralattjárót gyakran nem észlelnek. Korszerűsített tengeralattjáró-flottájával Oroszország azt mutatja, hogy hozzászokott a sarkvidéki körülmények között végzett műveletekhez, miközben a NATO-országokra nyomás nehezedik a vízfelügyelet terén.

Fegyverzet és közös járőrözés

E fejlemények fényében az Egyesült Királyság és Norvégia megállapodást írt alá egy legalább 13 fregattból álló közös flotta létrehozásáról a tengeralattjáró fenyegetések leküzdésére. Ez a Lunna House-megállapodás néven ismert megállapodás egyértelmű válasz az orosz hajók növekvő fenyegetéseire. Az elmúlt hónapokban egyre több incidens történt orosz haditengerészeti egységekkel, és a nemzeteknek módosítaniuk kellett felderítési stratégiájukat. A régió különösen sérülékeny, mivel a globális adatkommunikációhoz nélkülözhetetlen tenger alatti kábelek ismétlődően megsérülnek - gyakran az orosz hajózási mozgások közelében, mint pl. 20 perc jelentették.

Az Egyesült Királyság és Norvégia fegyveres erői jelenleg is aktívak az Északi-sarkvidéken. Az amerikai USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó közös gyakorlatokat tart ott, míg a Brit Királyi Légierő nyolc P-8A Poseidon repülőgépből és a HMS Somerset rombolóból álló kontingenssel vesz részt tengeralattjáró-vadászatban. A norvégok felderítőgépeket is küldtek a levegőbe. Ez az összehangolt katonai válasz nem csupán a potenciális fenyegetések azonosítására szolgál, hanem arra is, hogy megmutassa az orosz haditengerészetnek, hogy a NATO kész megvédeni érdekeit. A nyomkövetési adatok alapján ismeretes, hogy brit repülőgépek több órán keresztül köröztek a Norvég-tenger felett, hogy megtalálják az orosz tengeralattjárót, és megfigyeljék annak mozgását.

Technológiai haladás és biztonsági stratégia

A tengeri biztonság megerősítése érdekében a NATO folytatja az „Atlanti bástya” kezdeményezést, amely a hagyományos katonai megközelítéseket olyan modern technológiákkal ötvözi, mint a drónok és a mesterséges intelligencia. Jenkins tábornok hangsúlyozza, hogy meg kell védeni a kritikus tenger alatti infrastruktúrákat, például a tenger alatti kábeleket, mivel ezek kritikusak a globális kommunikáció szempontjából, és veszélyben vannak az orosz tevékenységek miatt.

Azt is bejelentették, hogy Németország megerősítette együttműködését Nagy-Britanniával. Német P-8 Poseidon felderítő repülőgépek szállnak fel a skót Lossiemouth-i katonai bázisról. A brit és a norvég erők a tengerészeti koalícióból szerzett tapasztalataikat Ukrajna támogatására kívánják felhasználni az észak-atlanti és északi régiókban folyó tevékenységek aktív nyomon követésére. Ez a lépés azt mutatja, hogy minden kihívás ellenére a NATO-nak jó keze van a potenciális fenyegetésekkel szembeni felfegyverkezésben.