Olaj- és gázterületek Usedomnál: a környezetvédelmi miniszter katasztrófára figyelmeztet!

Olaj- és gázterületek Usedomnál: a környezetvédelmi miniszter katasztrófára figyelmeztet!

Ma már szinte azt gondolhatnánk, hogy a Balti-tenger az olaj- és gázfelfedezések új hotspotja. Szörnyű lerakódásokat fedeztek fel a lengyel partoknál, amelyek Ahlbeckből is láthatók – és ez nagy izgalmat okoz, különösen Mecklenburg-Pomerániában. A kanadai Central European Petroleum (CEP) becslések szerint 200 millió hordó olajegyenértéket jelent a Wolin East termelési területén, mindössze hat kilométerre Swinoujsciétől. Ez Lengyelország éves olajszükségletének akár öt százalékát is fedezheti, ami a jelenlegi hordónkénti 70 euró körüli olajár mellett 28 milliárd euró körüli értéket jelent. De nem mindenki látja ezt okként a boldogságra.

Politikai aggályok és környezetvédelmi kérdések

Till Backhaus schwerini környezetvédelmi miniszter minden, csak nem lelkes. Klímapolitikailag elmaradottnak látja az olaj- és gázkitermelési terveket. „Óriási aggodalmaink vannak, különös tekintettel a természetre és a turizmusra gyakorolt ​​lehetséges következményekre” – hangsúlyozza Backhaus. Már vannak kezdeti jelek a feltáró fúrások során előforduló zaj- és rezgésszennyezésre. Hogyan akarnak a miniszterek hozzáállni az ügyhöz? „A szövetségi kormány egyértelmű álláspontjára van szükség” – követeli Backhaus. Hiszen a próbafúrásokat tavaly hivatalos tájékoztatás nélkül hajtották végre Mecklenburg-Elő-Pomerániában – ez ellentmond a Németország és Lengyelország közötti, határokon átnyúló környezeti hatásvizsgálatokról szóló megállapodásnak.

Heringsdorf polgármestere, Laura Isabelle Marisken különösen aggódik a természetet, a vizet és az éghajlatot érő esetleges károk miatt. Egy polgári kezdeményezés már küzd a projekt ellen, amely sokak szerint nem veszi kellőképpen figyelembe a környezetvédelmi szempontokat. Ez hosszadalmas jogvitát eredményezhet, mivel a környezetvédelmi egyesületek is ellenzik az ilyen projekteket.

Helyszíni helyzet

A fúrótorony felfedezése nagy feltűnést keltett Heringsdorfban. A helyi hatóságokat nem tájékoztatták a projektről, ami további elégedetlenséget okozott. A mindössze tíz méteres vízfelületű területen 2715 méteres fúrási mélység miatt közismert a lakosság aggodalma. „Nem akarjuk természetünk visszafordíthatatlan rombolását” – hangsúlyozza a polgármester.

Rolf G. Skaar, a CEP munkatársa „történelmi pillanatnak” nevezte a leletet a lengyel energiaszektor számára. Sokakat azonban nem vonz ez az eufória. A kapacitásokat három-négy év alatt lehet mozgósítani, ami felkelti néhány állampolgár és környezetvédelmi egyesület figyelmét. Ha valaki pert indít ezen intézkedések ellen, további fordulatok lehetnek a történetben.

Betekintés más konfliktusokba

Nézzünk hasonló konfliktusokat szerte a világon: Van egy másik, szintén vitatott olaj- és gázkonfliktus a namíbiai Okavango-deltában. Itt is a környezetvédelem és a helyi megélhetés forog kockán. A Deutsche Umwelthilfe és más szervezetek moratóriumot szorgalmaznak ezekre a projektekre, és ragaszkodnak az átlátható környezeti hatásvizsgálatokhoz – ezek a címek hasonló kihívásokra mutatnak rá Mecklenburg-Elő-Pomerániában. Míg a világ egy része a gazdasági előnyökben érdekelt, egy másik része a természet megőrzéséért küzd.

Ebben az értelemben a Usedom partjainál folyó olaj- és gáztermelésről szóló megbeszélések még csak az elején tartanak, és a következő lépésekről a politikai asztalnál tárgyalnak. Csak az idő tudja megmondani, hogy a környezetvédők és az érintett polgárok érveit meghallgatják-e, vagy végül a gazdasági érdekek érvényesülnek.

A hátteret megvilágító részletesebb információkért innen találja a riportokat Stern.de és NDR.