Suche
Mein Konto
Fejkendő-tilalom: bírósági pozíciót veszít a braunschweigi laikus bíró!
Fejkendő viselése miatt elveszíti hivatalát egy braunschweigi laikus bírónő – erről döntött a Legfelsőbb Regionális Bíróság 2025. október 23-án.
Fejkendő-tilalom: bírósági pozíciót veszít a braunschweigi laikus bíró!
2025. október 23-án a Braunschweigi Legfelsőbb Területi Bíróság úgy döntött, hogy a regionális bíróságon egy laikus bírónak el kell veszítenie hivatalát, mert fejkendőt visel a tárgyalóteremben. Ez a határozat jogerős, nem lehet fellebbezni. Az NDR jelentése szerint a bíróság azzal érvelt, hogy kocsit viselt. egyértelmű megsértése az állam semlegességi követelményének és az alsó-szászországi igazságügyi törvénynek. Ezek a törvények tiltják a vallási, filozófiai vagy politikai meggyőződést kifejező szimbólumok vagy ruházat viselését.
Az égerasszony, aki vallási okokból viselte a fejkendőt, egyértelmű dilemma előtt állt. A vallásszabadságra helyezett hangsúly ellenére a bíróság egyetértett abban, hogy az igazságszolgáltatás semlegességébe és függetlenségébe vetett bizalom felülmúlja a kérdést. Ennek fényében a Legfelsőbb Területi Bíróság (OLG) úgy döntött, hogy felmenti a laikus bírót hivatalából, ami további lépést jelent az alsó-szászországi semlegességi követelmény jogi értékelésében. A Hamm Higher Regional Court már hozott hasonló ítéletet hasonló ügyben 2024-ben.
Fejkendő tilalom a vallásszabadság és a semlegesség között
A braunschweigi felsőbb tartományi bíróság semlegességi követelményen alapuló ítélete ütközéshez vezet az egyéni jogok és az állam semlegességi kötelezettsége között. Az Alaptörvény 4. cikk (1) és (2) bekezdése szerint a fejkendő a vallásszabadság védelme alá tartozik. Ennek ellenére az OLG hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatás működőképességének megőrzése és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom prioritást élvez. A laikus bírák köntös nélküli bírák, akiket ötévente választanak meg, és fontos szerepet játszanak az ítélet meghozatalában. Ítéleteikhez kétharmados többség szükséges – az egyik oka annak, hogy megjelenésük semlegessége rendkívül fontos.
Újra és újra szóba kerül a vallási ideológia kérdése a közszolgálatban. A vallási és ideológiai semlegesség fogalma az egyenlőség elvének alapvető eleme Németországban, még akkor is, ha az alkotmányszövegben nincs kifejezetten rögzítve. Ez a semlegesség megköveteli, hogy az állam ne gyakoroljon befolyást a vallási vagy ideológiai irányokra, ami különösen fontos az állami intézményekben, például iskolákban és bíróságokon. A juraforum hangsúlyozza, hogy a vallási szimbólumokat nem szabad elfogadni a középületekben, különösen a bíróságokon.
Ez a döntés számos vitát felvet: Mekkora teret kell adni a vallásszabadságnak a közterületeken? Túl szigorú a semlegességi követelmény? Míg egyesek üdvözlik a bíróság döntését, mások az egyéni jogokba való túlzott beavatkozásnak tartják. Tekintettel erre az összetett kérdésre, remélhető, hogy a jövőbeni bírósági döntések egyértelmű határvonalat húzhatnak ezen a feszültségterületen.