Hanyatló ágak: az éghajlatváltozás és az élőhelyek elvesztése fenyegeti a kígyókat!

Hanyatló ágak: az éghajlatváltozás és az élőhelyek elvesztése fenyegeti a kígyókat!

Észak-Németország egyik leglenyűgözőbb és egyben legveszélyeztetettebb faja, a tajtékfélék egyre inkább a védelmi erőfeszítések középpontjába kerül. Hangos NDR Figyelemre méltó változásokat figyeltek meg az elmúlt években: A göttingeni Északi Mérgezési Információs Központ hívásainak csökkenése sokat mond. Míg egy évtizeddel ezelőtt körülbelül 50 hívás érkezett évente harapásgyanús ügyben, addig most már csak 20. Ez annak a jele lehet, hogy a harapással való találkozás és ezért a harapások egyre ritkábbak.

De mi áll e visszaesés hátterében? Az olyan szakértők, mint Michael Pees, a Hannoveri Állatorvosi Egyetem munkatársa figyelmeztetnek: A faj rendkívül veszélyeztetett, és különféle fenyegetésekkel néz szembe. „A megfelelő élőhely elvesztése a faj eltűnésének egyik fő oka” – magyarázza Pees. Ezek a kígyók elsősorban a nedves-száraz átmeneti területeken, például lápokban vannak otthon. Ezeket az élőhelyeket egyre nagyobb mértékben érinti az éghajlatváltozás, ami tovább csökkenti a madár túlélési esélyeit.

A visszaesés okai

A kép, ami elénk tárul, nem rózsás. A városfejlesztés és a mezőgazdaság miatti élőhelyvesztés mellett elsősorban a szélsőséges időjárási viszonyok befolyásolják a fajt. Tovább rontják a helyzetet az aszályok és a mocsaras területek változásai, amelyek az állatok számára nagy jelentőséggel bírnak. A Időjárás oldal rámutat olyan betegségekre is, mint például a gombás betegségek, amelyek szintén negatív hatással lehetnek a lakosságra.

Egy másik probléma a fennmaradó élőhelyek közötti kapcsolat hiánya, ami megnehezíti a fajok szaporodását és egészséges populációjának fenntartását. Ezek a folyosók kulcsfontosságúak az állatok szabad mozgásához és genetikai sokféleségük megőrzéséhez. Az állatorvosok és a természetvédők egyetértenek: itt cselekedni kell.

Az összeadók a társadalomban

Veszélyük ellenére vannak fényes foltok is. A fajok tenyésztésére és szabadon engedésére irányuló projektek, például a Harz-hegységben próbálják támogatni a fajt. A Német Herpetológiai és Terráriumtudományi Társaság (DGHT) még a „2024-es év hüllőjének” nevezte el a fajt, ami további figyelmet fordít a fajra.

A leggyakoribb csípések nem életveszélyesek az emberre. Az orvosi kezelés azonban tanácsos, mivel a harapás következménye gyakran duzzanat is. A vörös listán szereplő fokozottan veszélyeztetett faj főként az Észak-Német-alföld láp- és lápos területein, valamint Kelet-Németországban elterjedt. Sokan nem is tudják, hogy a vipera mellett a vipera az egyetlen mérgező kígyó Németországban.

A védett terület vezetése felhívja a lakosságot az észlelések bejelentésére. Az aktív részvétel segíthet értékes adatok gyűjtésében és ezen különleges állatok tájainkon való hosszú távú tartózkodásában. Tehát rajtunk múlik, hogy jó kezünk legyen, és együtt dolgozzunk az összeadók védelmében.