Gasztronómia válságban: Drága idők és csökkenő vendégszám!
Az éttermek veszteségekkel és áremelkedésekkel küszködnek. Alexander Scharf elmagyarázza, hogyan hat az infláció és a válság az iparágra.

Gasztronómia válságban: Drága idők és csökkenő vendégszám!
Észak-Németországban jelenleg nehéz éghajlat uralkodik a vendéglátóipar számára. Alexander Scharf vendéglő a legjobb példa erre. Négy éttermet vezet, és két éve összesen 800 000 eurós veszteséggel kell szembenéznie. Ennek okai egyértelműek: a 2022-es infláció miatti áremelések olyan luxussá tették az étterembe járást, amelyet sokan már nem engedhetnek meg maguknak. A Német Szálloda- és Étteremszövetség (Dehoga) felmérése szerint január óta érezhetően ritkábban étkeznek az alacsony jövedelműek. Scharf ezt aggasztó fejleménynek tartja az iparág számára.
E tendencia ellensúlyozására a Scharf különleges ajánlatokat indított. Burgert és limonádét 16,90 euróért kínál, a gyerekek ingyen étkezhetnek. „Azt akarjuk, hogy a családok is megengedhessék maguknak, hogy étterembe menjenek” – magyarázza. A kihívások ellenére Scharf optimizmusa sokakat inspirál az iparágban. Vállalkozásainak támogatására még likviditási hitelt is felvett.
Emelkedő árak és fogyasztói visszafogottság
A vendéglősök helyzete nem új keletű. 2022 eleje óta jelentősen megemelkedtek a pizzák, tészták és sok más étel ára az éttermekben. A DEHOGA több mint 26 százalékos áremelkedésről számol be 2022 januárja és 2025 júliusa között. Az eredmény: sok vendég vonakodik. Nem csak a drága ételeket mondod le, hanem az előételeket is.
A szálloda- és vendéglősök eladásai 2025 első felében reálértéken 15,1 százalékkal maradnak el a 2019-es szinttől. Az előző évhez képest 3,7 százalékos a valós árbevétel-csökkenés. Ennek egyik oka a megnövekedett munkaerőköltség, amely 2022 óta több mint 34 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek, az alkoholmentes italok és az energiaköltségek szintén 30 százalékkal nőttek. A legtöbb étteremben a bérköltség az eladások több mint 40 százalékát teszi ki, míg az eladott áruk költsége meghaladja a 30 százalékot.
Az ipar kihívásai
Emellett számos vendéglátó-ipari vállalkozó küzd az energiaköltségek, a biztosítás, a díjak és a lízingek növekvő nyomásával, amely az árbevétel 10-15 százalékát teheti ki. A vendéglősök 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudta végrehajtani a szükséges beruházásokat. A városi területeken tapasztalható nagy fluktuáció és a vidéki éttermek utódainak nehéz keresése további kihívást jelent az iparág számára.
A Scharf újabb éttermet vásárolt, hogy pótolja veszteségeit. Elmondja, hogy a vendéglátóiparban a számítások már nem kizárólag az áruk önköltségére koncentrálnak, hanem inkább az egy vendégre jutó járulékkulcsra. Sok étteremben ez nyolc és 16 euró között mozog. Scharf szerint az áfa 19 százalékról 7 százalékra tervezett csökkentése 2026-tól mintegy 450 ezer eurót takaríthat meg számára évente, és így némileg tompíthatja a veszteségeket.
A jelek viharra utalnak a vendéglátóiparban. Tekintettel ezekre a kihívásokra, még várni kell, hogy az iparág milyen mértékben tud alkalmazkodni és talpra állni. A Scharf nagyobb hangsúlyt fektet a marketingre és a rendezvényszervezésre, hogy friss levegőt vigyen az iparágba. Bízni kell abban, hogy a vendéglátóipari élelmiszerek célzott áfacsökkentése a koalíciós megállapodásban foglaltak szerint január elsejétől valóban megvalósul.