Védelem a közösségi médiával szemben: A szakértők világos határokat követelnek a gyerekek számára!

Védelem a közösségi médiával szemben: A szakértők világos határokat követelnek a gyerekek számára!

A közösségi média veszélyei és lehetőségei álltak a közelmúltban megrendezett „Kiel Dialogue” középpontjában, amely mintegy 100 vendéget vonzott. Az előadások és beszélgetések megvitatták azokat a kihívásokat, amelyekkel a gyerekek és fiatalok szembesülnek a digitális világban. Prof. Dr. Silvia Schneider, a klinikai gyermek- és serdülőpszichológia szakértője és Thomas Feibel szerző és médiaszakértő értékes betekintést nyújtott a témába. Szabó… tudósít róla, annak fontossága, hogy megvédjük a gyerekeket a közösségi média kockázataitól, miközben megtanítjuk nekik a használat készségeit.

A professzor hangsúlyozta: egyértelmű összefüggés van a közösségi média intenzív használata és a különféle mentális egészségügyi problémák, így az étkezési zavarok, az alacsony önértékelés, sőt az öngyilkossági kockázat között. Ennek ellenére a Schneider egy négypilléres modellt szorgalmaz, amely magában foglalja a használati korlátozásokat, oktatási intézkedéseket, figyelemfelkeltő kampányokat és független kutatásokat. „Együtt kell cselekednünk” – mondta.

Szabályozás és felelősség

Thomas Feibel beszédében különösen a gyerekek közösségi médián keresztül történő manipulálását célozta meg, és rámutatott, hogy sok felnőtt gyakran nem tudja, mit kellene megvédenie. Azt javasolta, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak a közösségi médiáért, és ösztönözzék a gyerekeket médiakészségeik fejlesztésére. A párbeszéd részeként megkérdezett diákok közül sokan támogatták a közösségi média 13 éven aluliak számára történő betiltását. Rámutattak, hogy gyakran nem tudják megfelelően felmérni a platformok hatását.

Heves vita robbant ki a politikusok és a szülők felelősségéről is. Néhányan azt követelték, hogy a politikusok helyett a szülők döntsenek gyermekeik médiahasználatáról. Mert hol vannak a személyes értékek és a nevelés? Erről Dorit Stenke oktatási miniszter is hozzászólt, egyértelművé téve, hogy megbízható határokat és védelmi mechanizmusokat kell kialakítani a gyerekek számára. Stenke a közösségi médiára vonatkozó kötelező korhatárokról szóló őszinte vita mellett szólt, és hangsúlyozta a médiaműveltség és a védelem közötti összefüggést.

A médiahasználat és annak következményei

Napjainkban a németországi fiatalok több mint 80%-a használja a közösségi médiát, átlagosan 3,5 órát. Ezek a számok riasztóak, mert sok tanulmány, például a National Academy of Sciences Leopoldina közvetlen összefüggést mutat az intenzív használat és a pszichológiai problémák között, különösen a fiatalabb felhasználók körében. Határozottan felhívják a figyelmet arra, hogy a 13 év alatti gyermekeknek nem szabad közösségi oldalakkal rendelkezniük. Ezt a legfiatalabbak biztonságát biztosító egyértelmű szakpolitikai intézkedések támogatnák.

A legújabb fejlemények azt mutatják, hogy egyre több gyerek kezdi használni a közösségi médiát általános iskolás korban. Aggasztó tendencia, amely már a 6-7 évesek 10%-át látja olyan platformokon, mint a TikTok. Az erős használat olyan problémákkal is összefüggésbe hozható, mint a depresszió, a szorongás és az alvászavarok. A korhatárok és az egyértelmű szabályozások itt elengedhetetlenek a gyermekek védelmének biztosítása és a függőséget okozó használat elleni küzdelem érdekében.

Az olyan országokban, mint Ausztrália, a gyerekek csak 16 éves koruktól használhatják a közösségi médiát, és néhány EU-országban már szorgalmazzák a korhatárt. Még várni kell, hogy Németország hogyan válaszol ezekre a kihívásokra, de egy dolog világos: a szülőknek, az iskoláknak és a politikusoknak együtt kell működniük a fiatal generáció biztonsága és egészsége érdekében. A napi hírek kiemeli, hogy több kutatásra van szükség ebben a témában a védőintézkedések hatékonyságának feltárásához.