Schnitzel-sokk a Balti-tengeren: A miniszter bírálja az árakat, a földesúri pult!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Wolfgang Blank idegenforgalmi miniszter bírálja a Balti-tenger magas szeletárait. A gasztronómia a gazdasági kihívásokról tárgyal.

Tourismusminister Wolfgang Blank kritisiert hohe Schnitzelpreise an der Ostsee. Gastronomie diskutiert wirtschaftliche Herausforderungen.
Wolfgang Blank idegenforgalmi miniszter bírálja a Balti-tenger magas szeletárait. A gasztronómia a gazdasági kihívásokról tárgyal.

Schnitzel-sokk a Balti-tengeren: A miniszter bírálja az árakat, a földesúri pult!

A balti-tengeri szelet magas árakról szóló vita nagy izgalmat kelt. Wolfgang Blank, Mecklenburg-Pomeránia turisztikai minisztere élesen bírálta a vendéglátóipar árképzését. Elmondása szerint bármely balti-tengeri városban, például Binzben egy szelet lenyűgöző 24,50 euróba kerül, míg Heringsdorfban 24,10 euróba, Kühlungsbornba pedig 24,20 euróba kerül. Blank túlzónak minősítette ezeket az árakat, és attól tartott, hogy más régiókba terelhetik a potenciális turistákat. Hiszen az összehasonlítása szerint 8-9 euró körüli áron lehet finomakat enni Japánban.

Blank szavai nagy nemtetszését okozzák. A vendéglátók és a regionális gazdaság képviselői hevesen védekeznek ezekkel a vádakkal szemben. Jürgen Mosthaf baden-württembergi mesterszakács felháborítónak nevezte a kritikát, és rámutatott, hogy a vendéglátóipar nehéz körülmények között szenved. A magas áfa, a társadalombiztosítási járulékok és a minimálbér jelentősen rontják a vendéglősök helyzetét. Emellett az iparágat továbbra is érintik a koronajárvány hatásai, amely a jelenlegi statisztikák szerint 2,7 százalékkal csökkentette a vendéglátóipar eladásait Kelet-Németországban.

Felhívás a párbeszédre

Robert Dahl, a mecklenburgi-pomerániai vendéglős dühösen reagált Blank bírálatára, és helytelennek minősítette a régió éttermeinek megbélyegzését. Kifogásolja, hogy a kormány egyre nehezíti a gazdasági feltételeket. Saját szelet köretekkel korrekt áron, 13 euróért kapható. Dahl gyorsan meghívta a minisztert egy beszélgetésre a vendéglátóipar növekvő kiadásairól, hogy őszinte eszmecserét lehessen tenni az ágazat helyzetéről.

A Blank kijelentéseire adott reakciók azt mutatják, hogy más vendéglősök, például a rostocki étterem is hajlandóak párbeszédre. Dahl ezt a nyitottságot „igazán menőnek” értékelte. A csere célja az kell legyen, hogy rávilágítson a balti-tengeri vendéglősök előtt álló kihívásokra, és esetleg új megoldásokat találjon.

Árképzési tényezők

A vendéglátó szektor a német gazdaság fontos része, és 2023-ban rekordforgalmat, 115,2 milliárd eurót ért el. A bevételek nagy része a Németországban nagyon népszerű élelmiszer-alapú gasztronómiából származik. Körülbelül 63 400 étterem és számtalan park, kávézó és bár található, amelyek mindegyike hozzájárul a gasztronómia sokszínűségéhez.

Ennek ellenére az ipar előtt óriási kihívások állnak. 2024-ben az egy éttermenkénti nyereség átlagosan történelmi mélypontot, 8,4 százalékot ért el. A költségekkel kapcsolatos viták, mint például a minimálbér emelése és az energiaköltségek emelkedése folyamatos vitákhoz vezetnek az árképzésről.

A vendéglátóipar jelentősen átalakult az elmúlt néhány évben. Egyre több fogyasztó tulajdonít jelentőséget a fenntarthatóságnak, és elvárják a vállalatoktól, hogy elkötelezettebbek legyenek a környezet- és állatvédelem iránt. A digitális adaptáció, például az érintés nélküli fizetésen keresztül, mára számos vendéglátó egység számára nélkülözhetetlenné vált.

A balti-tengeri szeletárakról szóló vita több, mint helyi kérdés; egy egész szektor valóságát tükrözi, amely folyamatosan küzd a túlélésért. Hogy a helyzet hogyan alakul, az majd kiderül. Egy azonban biztos: a balti-tengeri vendéglősök készen állnak a kihívásokra.