Bremerhaven elindítja a hidrogénforradalmat: a H2 Mare meghódítja a tengert!

Bremerhaven elindítja a hidrogénforradalmat: a H2 Mare meghódítja a tengert!

Egy ambiciózus projekt kísérleti szakasza ma kezdődik Bremerhavenben: a „H2 Mare” projekt. Ez a világelső, amelyben a hidrogént közvetlenül a nyílt tengeren, tengeri szélturbinák segítségével állítják elő. A projektet olyan neves kutatóintézetek valósítják meg, mint a German Aerospace Center (DLR) és a Fraunhofer Institute for Wind Energy Systems (IWES), valamint számos ipari partner. Bremerhaven kikötőjében egy tesztplatformot terveznek, ahol a vízelektrolizátorok szélturbinákba való integrálását tesztelik a hálózati költségek csökkentése és a tápkábelek szükségességének elkerülése érdekében. A tengeri szélturbinák nagyobb területeik miatt több energiát tudnak termelni, mint szárazföldi társaik, átlagosan 5 megawatt turbinánként, míg a szárazföldi turbinák általában csak 3,5 megawattot.

A projekt különös hangsúlyt fektet a „H2Wind” és az „OffgridWind” alprojektekre. A H2Wind a speciális tengeri körülményekhez optimalizálja a PEM elektrolízist, míg az OffgridWind modelleket fejleszt a teljes termelési lánc szimulálására a szélhasználattól a hidrogéntermelésig. Egy másik központi elem a tengervíz sótalanítása, amely az elektrolízishez szükséges. Bremerhavenben egy tesztüzemet telepítenek, amely szűri és melegíti az Északi-tenger vizét.

Ökológiai szempontok a fókuszban

A tengeri hidrogéntermelés fontos szempontja az ökológiai hatás. A Helmholtz Center Hereon elemzi a tengeri hidrogéntermelés következményeit az északi-tengeri ökoszisztémára. Kiderült, hogy az 500 megawattos tengeri elektrolízis hulladékhője lokálisan akár 2 Celsius-fokkal is megnövelheti a víz hőmérsékletét. Ezek a hőmérséklet-változások befolyásolhatják a víztest függőleges rétegződését, ami viszont megzavarhatja a tápanyagszállítást a mélyebb vízrétegekből. Az ilyen változások negatívan befolyásolhatják a fitoplankton termelékenységét, amely a tengeri tápláléklánc alapját képezi. A szakértők ezért a decentralizált hidrogéntermelést javasolják a környezetre gyakorolt ​​hatás minimalizálása érdekében.

Ennek a tengeri hidrogéntermelésnek a műszaki megvalósíthatóságát és gazdasági életképességét jelenleg tesztelik. A kísérleti szakasz befejezése után az eredményeket egy zárókonferencián mutatják be 2025 őszén. A „H2 Mare” projekt célja, hogy a szélenergiától a hidrogénen át a lehetséges downstream termékekig a teljes láncot megvalósítsa, beleértve a fenntartható üzemanyagokat, mint például a Fischer-Tropsch termékek és a metanol, közvetlenül a tengeren.

Finanszírozás és partnerségek

A német nemzeti hidrogénstratégia részét képező projekt 2030-ig tíz gigawatt elektrolízis teljesítményt kíván elérni. A 03HY300A-R finanszírozási kóddal és a 37,4 millió eurós összfinanszírozási összeggel a H2 Mare projektet 18 partner támogatja, a Karlsruhei Technológiai Intézet koordinálásával. A hidrogén előállítása mellett a víz, a CO2 és a nitrogén nyersanyaga is központi szerepet játszik, amelyeket közvetlenül a helyszínen kívánnak beszerezni a levegőből vagy a tengerből. Ezek az intézkedések végső soron hozzájárulhatnak a megújuló energia-infrastruktúra költségeinek csökkentéséhez és a tengeri területek innovációs potenciáljának jobb kiaknázásához.

A bremerhaveni fejlemények azt mutatják, hogy Németország úttörő szerepet vállal a hidrogéntermelésben, nemcsak a hazai piacon, hanem példaképként a nemzetközi színtéren is. Az olyan projektek, mint a H2 Mare, fontos lépést jelentenek a fenntartható és környezetbarát energiajövő felé.