Vörös riasztás Alsó-Szászországban: riasztóan nő az árvízveszély!

Vörös riasztás Alsó-Szászországban: riasztóan nő az árvízveszély!

Egyre nagyobb az aggodalom az alsó-szászországi áradások miatt. Ahogy a Német Környezetvédelmi Támogatás (DUH) A jelenlegi jelentések szerint Alsó-Szászország az egyik legmagasabb árvízveszélyes szövetségi állam Németországban. Az ország területének mintegy 2,96 százaléka számít kockázatos területnek, ami csaknem 24 ezer lakcímet érint. A klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás növekedésével várhatóan egyre gyakoribbak lesznek az évszázad árvizei, amelyek statisztikailag 100 évente egyszer fordulnak elő.

Alsó-Szászországban 2022 elején már súlyos árvizek voltak tapasztalhatók. A DUH átfogó elemzésben értékelte a 2014-től 2024-ig tartó időszakot az árvízmegelőzésre és -monitoringra, és megállapította, hogy nemcsak Alsó-Szászország, hanem Bajorország, Baden-Württemberg és Észak-Rajna-Vesztfália is fokozottan veszélyeztetett területnek számít. Bajorország különösen érintett, több mint 65 000 lakcímet érint, és a terület 4,25 százalékát veszélyezteti egy évszázadonként egyszer előforduló árvíz. Észak-Rajna-Vesztfália a terület 6,8 százalékát minősítette potenciálisan kockázatosnak, de lényegesen kevesebb érintett lakcímet – ez az eltérés sok embert aggaszt.

Növekvő veszélyek a klímaválságból

Az árvízi események növekedésének fő oka az éghajlatváltozás. szerint a Tudomány Az 1950-es évek óta világszerte növekszik a csapadék intenzitása és gyakorisága. A levegő felmelegszik, ezért több vízgőzt képes visszatartani, ami gyakoribb és erősebb csapadékhoz vezet. Ezt tovább súlyosbítja a folyamatosan emelkedő tengerszint és az ezzel járó viharhullámok. A tanulmányok azt mutatják, hogy az elmúlt években Németországban és nemzetközileg megfigyelt heves esőzések gyakran összefüggésbe hozhatók az éghajlatváltozás következményeivel.

A DUH ezért fokozott támogatást kér az önkormányzatoktól és államoktól, hogy jobban felkészüljenek az ilyen szélsőséges időjárási eseményekre. Nemcsak a pénzügyi források, hanem a jobb koordináció és az átfogó adatgyűjtés is rendkívül fontosak. A természetet a megoldás részének kell tekinteni az árterek csökkentésével és a természetes védőterületek, például árterek és mocsarak helyreállításával. Bréma, amelyet a „BREsilient” kutatási projektjéért dicsérnek, pozitív példával szolgál. Itt sikeresen létrejött egy viharhullám- és heves esőzési partnerség különböző szereplőkkel, amely mintaként szolgálhat más régiók számára.

Árvízvédelem a jövőben

Az alsó-szászországi helyzet világossá teszi, hogy nagyobb szükség van a cselekvésre, mint valaha. A növekvő árvízveszély átfogó stratégiát igényel. A DUH hangsúlyozza, hogy sok szövetségi államnak még mindig sok tennivalója van az árvízmegelőzés terén. Steffi Lemke szövetségi környezetvédelmi miniszter olyan törvényen dolgozik, amely felgyorsítja a gátak és gátak építését. A közelgő új választások nyomán azonban bizonytalanságok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ez a fontos jogalkotási javaslat valóban végrehajtható-e.

Összefoglalva: Alsó-Szászország és más érintett szövetségi államok előtt óriási kihívás áll fenn. Közös megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy az árvízi területeken élőknek biztonságos lakhelyet kínáljunk, és megelőzzük a jövőbeni katasztrófákat. Sürgős intézkedéseket kell hozni a lakosság védelme és az infrastruktúra felkészítése érdekében a következő évekre.