Bremerhaven: Sürgős segélyhívás – a családot afganisztáni kitoloncolás fenyegeti!

Bremerhaven: Sürgős segélyhívás – a családot afganisztáni kitoloncolás fenyegeti!

A bremerhaveni Mahdi Saberi jelenleg igazi ódüsszeiát él át, hiszen több mint két éve küzd azért, hogy feleségét, Mariát és kisfiát visszahozza Iránból. A családegyesítési kérelem 2022 óta van a német hatóságok asztalán, és még nem bírálták el. A tálibok elől 2017-ben Németországba menekült, most német útlevéllel rendelkező Saberi kétségbeesett, mert feleségének vízuma hamarosan lejár, ami Afganisztánba való kitoloncolással járhat, ami nagy veszélybe sodorhatja a családot. A butenunbinnen.de szerint a feldolgozási folyamat felgyorsítására tett minden kísérlet kudarcot vallott. Még Bremerhaven polgármestere, Melf Granz is segítséget kért a német külügyminisztertől, de hiába.

Szomorúságában Saberi azt tervezi, hogy Isztambulon keresztül Teheránba repül, hogy ott megoldást keressen. Ott kezdetben rövid távú, 30 napos vízummal rendelkezik, és reméli, hogy munkát talál. Eközben feleségének, Maria-nak be kell jelentkeznie egy befogadóállomásra, hogy elkerülje a kitoloncolás veszélyét, ami életveszélybe sodorhatja. Azzal az ötlettel, hogy esetleg titokban Afganisztánba meneküljön, hogy biztosítsa biztonságát a tálibok elől, Saberi tragikus döntések meghozatalára kényszerül. Főnöke, Torsten Campen és az üzemi tanács mögötte áll, és már levelet is írtak a török ​​nagykövetnek, hogy családja ideiglenesen Törökországban szállásolhasson el.

A családegyesítés és a kihívások

A helyzet hasonló a szintén afganisztáni Satari családéhoz, amelynek tagjai drámaian elváltak egymástól. Sorosh Satari 2015-ben érkezett Németországba, hogy jobb életet teremtsen családjának. Felesége, Shamsia 2019-ben négy lányukkal megtette a fáradságos utat Németországba, de egy megállónál nyomuk veszett. Két lánya Iránban maradt, és most a nagybátyjuk vigyázhat rájuk. A satarisoknak nagy nehezen sikerült megfelelő kapcsolatot találniuk a német hatóságokkal. Miután Sorosh 2023-ban megkapta a tartózkodási engedélyt, családegyesítési időpontot kért a teheráni nagykövetségen, de továbbra is várják a visszajelzést. Az átlagos várakozási idő Teheránban több mint egy év, miközben a 2023-ban elhatározott, némileg javuló feltételek továbbra is hosszú késéseket okoznak – írja a zdf.de.

Nagy azoknak az afgánoknak a száma, akik Németországban élnek, és családjukat próbálják csatlakozni hozzájuk. Különösen azóta, hogy a tálibok 2021 augusztusában hatalomra kerültek, sok afgán a szomszédos Iránba menekült, ahol gyakran illegálisan tartózkodnak. A Pro Asyl a menekültügyi eljárás rossz helyzetéről beszél, és az eljárások megkönnyítése érdekében digitalizálást kér. A társadalom ugyanakkor hosszabb távú megoldásokra vár, mivel Afganisztánban továbbra is bizonytalan a helyzet.

Deportálások Afganisztánba

A menekültek visszatéréséről egyre intenzívebben vitatkoznak, különös tekintettel a deportálási politikára. Júliusban 81 bűnözőt deportáltak Afganisztánba, miután 2024 augusztusában már 28 ember megtette ugyanezt az utat. Ezek az elsők a tálibok hatalomra kerülése óta. Míg a jelentések részben javult a biztonsági helyzet Afganisztán egyes régióiban, a tény továbbra is fennáll, hogy sok ember, különösen nők és lányok életét veszélyezteti az elnyomó tálib rezsim. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a szakértők kifejezetten nem tanácsolják az Afganisztánba való kitoloncolást.
Négy német felsőbb közigazgatási bíróság is eltérően döntött a kitoloncolások jogalapjáról, ami tovább bonyolítja az amúgy is bonyolult helyzetet – olvasható a [mediendienst-integration.de] oldalon (https://mediendienst-integration.de/wandel-asyl/afghanische-fluechtlinge.html/).

Több mint 12 500 afgán él Németországban, akiknek el kell hagyniuk az országot, és abban reménykednek, hogy tartózkodási státuszukat szabályozzák. Továbbra is várni kell, hogy a felelősök hogyan kezelik a családegyesítési kérelmeket, és milyen további lépésekre van szükség ahhoz, hogy az érintett családok biztonságos otthont kínáljanak.