A majombébi halála a Bremerhaveni Állatkertben: Az állatvédelem tisztázást igényel!

A majombébi halála a Bremerhaveni Állatkertben: Az állatvédelem tisztázást igényel!

Jelentős felháborodást vált ki az állatvédők és a közvélemény körében egy csimpánzbébi meggyilkolása a Bremerhaven-i Tengeri Állatkertben. A Borkener Zeitung szerint az esetet Bréma tartomány állatvédelmi és állategészségügyi szolgálata vizsgálja. Az ügyet állatjóléti és állategészségügyi szempontból alaposabban megvizsgálják.

A sokkoló esemény nem sokkal a kölyök születése után történt. A csimpánzbébit alig két nappal a születése után elaltatták, mert a szülés után keringési összeomlást szenvedett anya nem mutatott érdeklődést az utódok iránt, és többször is eltolta magától. A Tagesschau jelentése szerint az anyát egy állatorvos mentette meg, de ez nem tudta megakadályozni, hogy a baba rövid ideig tartó gondozásában töltse az életét.

Az állatkert döntése

A kölyök elaltatására vonatkozó döntést az állatkert hozta meg, hogy elkerülje a felesleges szenvedést. Az állatkert illetékesei hangsúlyozzák, hogy a kézi nevelést normál körülmények között nem veszik számításba, mert gyakran megzavarja a fajra jellemző viselkedést. Ugyanakkor kritizálják is őket. Az olyan állatvédő szervezetek, mint a PETA, azzal vádolják az állatkertet, hogy nem megfelelően kezeli a helyzetet, és büntetőeljárást jelentettek be. A PETA szerint ez az incidens egyértelmű „botrány”, és rámutat arra, hogy a majmok állatkertekben való fogsága összemérhető az emberek élethosszig tartó bebörtönzésével.

A PETA nemcsak az elejtett csimpánz boncolását követeli, hanem a csimpánz anyja testi-lelki egészségi állapotának, valamint az egész csoport szociális helyzetének átfogó vizsgálatát is. A szervezet évek óta kritizálja az állatkerti körülményeket, mert összefüggésbe hozták az emberszabású majmok hirtelen halálával, viselkedési problémáival és betegségeivel.

Az állatkert tartás kontextusa

Az állatkertekre azonban manapság nyomás nehezedik az állattenyésztés és a környezetvédelem reformjára. Ahogy a tierschutzvereine.de példája is mutatja, a csupasz ketrecekben tartott állatok napjai véget értek. A fenntartható gyakorlatok, mint például a víz- és energiafogyasztás csökkentése, valamint a hatékony hulladékkezelés ma már sok létesítményben szabványosak. Az állatkertek arra törekednek, hogy a tanulás és a környezetvédelem helyszíneivé váljanak, amit a nemzetközi akkreditációk is alátámasztanak.

Hogy az elkövetkező vizsgálatok milyen eredményeket hoznak, az még várat magára. A Bremerhaven Állatkertben történt incidens ismét megmutatja, hogy a fogságban tartott állatokkal való bánásmód továbbra is érzékeny téma, amely nagy figyelmet igényel. Az állatjóléti szervezetek és a közvélemény reakciói egyértelműek: itt van egy komoly aggodalom, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.