Mahler megmenti Csajkovszkij Jevgenyij Onegin című művét: A csodák estéje!

Mahler megmenti Csajkovszkij Jevgenyij Onegin című művét: A csodák estéje!

Hogy mennyi szívvel és lélekkel foglalkozik az opera, az különösen jól látszik Csajkovszkij remekművének, az *Jevgene Onegin* sorsának. 1892. január 19-én a német premier Hamburgban emlékezetes esemény volt – nem utolsósorban Gustav Mahler fáradhatatlan erőfeszítéseinek köszönhetően, akinek rendkívül kritikus helyzetbe kellett lépnie. Az aznap kibontakozó történet bemutatja a művészek kihívásait és szenvedélyét, és betekintést nyújt egy csodálatos alkotás kezdeteibe.

Az *Jeugene Onegin* opera Alekszandr Puskin azonos című verses regényén alapul, és Pjotr ​​Iljics Csajkovszkij komponálta. 1879. március 29-én mutatták be először Moszkvában, és azóta is a drámai zenét tartalmazó lírai operák kiemelkedő példájaként tartják számon. Az akció az 1820-as években, Szentpéterváron és környékén játszódik, és egy önző hősről mesél, aki elutasítja egy fiatal nő szerelmét, és ezzel végzetesen konfliktust kelt.

A német teljesítmény kihívásai

Volt néhány akadály a hamburgi premier előtt. Csajkovszkij, aki alig beszélt németül, nem tudta saját munkáját dirigálni. A fordítás okozta recitativók változásai zavart keltettek, az énekesek és a zenekar is összezavarodott. Mary Kraus-Weiner szólista felidézte a ruhapróbán adódó nehézségeket. A helyzet akkor vált feszültté, amikor Csajkovszkij rájött, hogy elveszíti az irányítást az előadás felett, és megmentőt kezdett keresni.

Gustav Mahlert hívták segítségül, akit ekkor már kiváló karmesterként ismertek. Nemcsak azért jött, hogy megmentse az előadást, de a trükkös körülmények ellenére is sikerült elsöprő sikert elérnie. Az énekeseket elragadta a jelenléte a karmesteri pódiumon, és az előadás felejthetetlen volt minden jelenlévő számára.

Mahler: Egy feltörekvő csillag

Gustav Mahler, Kalischtban született 1860-ban, zenei csodagyerek volt, aki lenyűgöző tanulmányokat végzett a Bécsi Konzervatóriumban. Különböző karmesteri pozícióival, többek között Lipcsében és Budapesten szerzett hírnevet egészen 1891-ben, amikor átvette a Hamburgi Operát. Csajkovszkij *Jevgene Onegin* című művének német premierjének rendezési lehetősége megerősítette hírnevét, és nagy feltűnést keltett az operavilágban. Később ő vezényelte Bécsben az *Jevgene Onegin* első előadását is, amely határain túl is figyelmet kapott.

A Hanza-város premierje az operatörténet egyik fontos pillanata maradt. Csajkovszkij zenéjének megvalósításával kapcsolatos kérdéseire Mahler közbelépése válaszolt. Ez az epizód nemcsak Mahler tehetségéről tanúskodik, hanem arra is utal, hogy a legnehezebb pillanatokban is értékes zenei kapcsolat alakulhat ki.

Az előadás idejét azonban nemcsak siker koronázta. A premier után Csajkovszkij további *Jevgene Onegin* előadásaival is szembesült, amelyek gyorsan világsikert értek el. Mahler elkötelezettségével meghatározó szerepet játszott, nemcsak a hamburgi ősbemutatóban, hanem ennek az operának az egész fejlesztési folyamatában, amely azóta is állandó helyet foglal el a nagy operaházak repertoárjában.

Mahler és Csajkovszkij hatása az opera- és a szimfonikus hagyományra tagadhatatlan. E két mélyreható művész tapasztalatai és alkotói cseréje ma is az élő zenetörténet darabja, amely a színpadokon és a színpadok mögött egyaránt visszhangzik.