Vita az NDK-s garázs miatt: az örökösök kártérítést követelnek Güstrow-tól!

Vita az NDK-s garázs miatt: az örökösök kártérítést követelnek Güstrow-tól!

A güstrowi garázs körüli elkeseredett jogi vitában egy észak-rajna-vesztfáliai házaspár nagy reményeket fűz az NDK tulajdonjogának bonyodalmain alapuló kártérítéshez. A vita egy dupla garázs körül forog, amelyet Heiderose Horn és örököstársai el akartak adni. Apja vásárolta meg 2000-ben, de összetűzésbe kerültek Güstrow városával, amely megtiltotta az eladást, mert a garázs a város területén volt. Megkezdődött az igazságkeresés, mert az örökösök meg vannak győződve arról, hogy méltánytalanul megfosztották őket vagyonuktól.

Az NDK-ban számos épület, köztük garázs épült az állami vállalatok (VEB), a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (LPG) és más állami intézmények tulajdonában lévő területeken. Az újraegyesítést követően ezek a különleges körülmények a tulajdonjogokkal kapcsolatos tisztázást tettek szükségessé, amivel az 1995. évi kötelezettségjogi kiigazítási törvény foglalkozott. A Nordkurier szerint a város6. hogy a garázs a törvény 11. § (1) bekezdése szerint az ingatlantulajdonos tulajdonába került. Az örökösök számára azonban egyértelmű a helyzet: édesapjának 2000-ből volt egy használati szerződése, amely alapján őket a garázs tulajdonosaként azonosították.

Kötelezettségjogi kiigazítási törvény

A kötelezettségjogi kiigazítási törvény szabályozza az NDK-ban történő újraegyesítés előtt kötött régi szerződések további érvényességét és felmondását. Központi szerepet játszik a volt NDK-polgárok jogai tekintetében, akik gyakran jogi szürke területen tevékenykednek. Az ilyen szerződések használói, akik az NDK-ban béreltek vagy használtak területet, gyakran szembesülnek azzal a bizonytalansággal, hogy megvédik-e meglévő ingatlanukat. Bár a törvényi normák számos védőintézkedést kínálnak, a formai hibák, félreértések nem küszöbölhetők ki, és gyorsan érvénytelen felmondáshoz vezethetnek.

A törvény azt is előírja, hogy az ingatlan értékének – például garázsok miatti – változása miatti kártérítési igényt a tulajdonjog átruházásától számított három éven belül lehet érvényesíteni. Güstrow városa azonban azzal érvel, hogy ez a kártérítési igény csak az eredeti építtetőt illeti, nem pedig az örökösöket, mivel a felperes apja nem nyújtott be ilyen igényt. A város további érve, hogy a város nyilvántartásában nem szerepel olyan eset, amikor a törvény 12. §-a alapján ténylegesen kártérítést fizettek volna, ami további akadályokat gördít a felperesek útjába.

Egy pillantás az érintett örökösökre

Heiderose Horn és kollégái a család történetében biztosak abban, hogy a város illegálisan profitál a garázs eladásából. Erőfeszítései most arra irányulnak, hogy bebizonyítsák, Önnek, mint örökösnek jogos kártérítési igénye van. A berlini utcák körüli jogi akadályok sok volt NDK-polgár számára kihívást jelentenek. Az NDK-ból származó használati szerződésekhez az érdeklődőknek jogi támogatásra van szükségük, például Sabrina Bauroth ügyvédnőtől, hogy tisztázzák követeléseiket.

E jogvita közepette felvetődik a kérdés: hány állampolgár juthat még hasonló sorsra, ha nem születik méltányos megoldás számukra? A güstrow-i eset az újraegyesítéssel kapcsolatos tartós kihívásokra utal, és azt mutatja, hogy az ingatlanjogok kérdése az új szövetségi államokban még korántsem ért véget. A következő hónapok megmutatják, hogy az örökösök valóban megkapják-e jogaikat, vagy a jogi labirintus továbbra is megfosztja őket követeléseiktől.