Koalíciós konfliktus: az alkotmánybíró megválasztása nyugtalanságot okoz az MV-ben
A Mecklenburg-Elő-Pomerániai koalíciók közötti feszültségek terén viharosan folyik az új alkotmánybírák megválasztása.

Koalíciós konfliktus: az alkotmánybíró megválasztása nyugtalanságot okoz az MV-ben
Mecklenburg-Elő-Pomeránia politikai táján az új alkotmánybírák Bundestagban történő megválasztása körüli helyzet drámaian megváltozott. Pénteken a szavazást rövid időn belül elhalasztották, ami eltérő reakciókat váltott ki a szövetségi kormány fekete-vörös koalícióján belül. Az NDR jelentése szerint az SPD és a CDU pártok kisebb jelentőséget tulajdonítanak a belső konfliktusnak, mint az AfD-ből és a baloldalból álló ellenzék.
Az SPD Frauke Brosius-Gersdorf potsdami jogászprofesszor jelölése különösen robbanásveszélyes, mivel veszélybe kerülhet az Unió frakciójának kritikája miatt. Manuela Schwesig miniszterelnök (SPD) egyértelmű haraggal fejezte ki haragját: felelőtlennek minősítette az Unió magatartását. Christian Pegel belügyminiszter is aggodalommal tölti el, és azt mondja, mindenki „talán egy kicsit meg van döbbenve”, ami fokozatos átgondolásra utal.
Politikai viták és belső konfliktusok
Daniel Peters, a CDU államelnöke világos szavakat talál, és „sajnálatosnak” látja a helyzetet, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy vannak fontosabb tennivalók is. Peters minden érv ellenére egyértelművé teszi, hogy nem tart a koalíció megszakadásától. Mindeközben az AfD kihasználja a lehetőséget, hogy a Brosius-Gersdorf Unió általi kezelését „erkölcsi csődbejelentésként” bélyegezze. Bírálja azt is, hogy az SPD jelöltjét korábban el kellett volna utasítani az abortuszjoggal kapcsolatos álláspontja miatt. A baloldal államelnöke, Hennes Herbst „teljes katasztrófáról” beszél, és megegyezésre szólít fel az Unió és a baloldal között a kétharmados többség érdekében, ami további nyomást gyakorol a koalíciós dinamikára.
Ezek a viták a CDU/CSU és az SPD közötti bizalom elvesztéséhez vezethetnek, ami problémássá válhat a koalíció számára. A Szövetségi Alkotmánybíróság fontos pozíciói továbbra is tisztázatlanok, mert elhalasztották a Bundestag szavazását az új kinevezésről.
Országos viták és a demokrácia alapjai
A kritikai elemzésben utalunk az Alaptörvény 14. cikkének a magántulajdont biztosító, a szociális piacgazdaság alapját jelentő szerepére is. A Bundestag-tag Philipp Amthor a megnövekedett politikai polarizációnak tulajdonítja a választást. Katy Hoffmeister igazságügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az alkotmánybírák megválasztása a törvényhozás döntése.
E fejleményekre tekintettel a lámpás koalíció választójogi reformja is napirenden van. A reform egyes részeit a Szövetségi Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, aminek messzemenő következményei vannak. A reform eredeti célja a Bundestag terjeszkedésének megállítása túlnyúlás és kompenzációs mandátumok révén. A bíróság most a reformok és az átmeneti szabályozás kombinációját irányozza elő a korábbi öt százalékos záradékkal, amely az új szabályozásig érvényes. A közlekedési lámpás koalíciót felkérik, hogy fontolja meg a küszöbzáradék kiigazításának különféle lehetőségeit.
A Mecklenburg-Pomeránia politikai eseményei azt mutatják, hogy milyen szorosan összefonódnak a nemzeti és regionális jelentőségű kérdések. A választási struktúra változásai és az alkotmánybírák megválasztása körüli viták csak néhány olyan szempont, amely továbbra is lábujjhegyen tartja a politikai szereplőket.