Trappist-1 e: Rejtélyes légkör, ahogy a James Webb teleszkóp látja!

Trappist-1 e: Rejtélyes légkör, ahogy a James Webb teleszkóp látja!

Mi történik az univerzumban? A TRAPPIST-1 e exobolygó jelenlegi kutatási eredményei friss levegőt hoznak a csillagászatba. A Földünktől mintegy 40 fényévnyire lévő Trappist-1 vörös törpecsillag pályáján hét Föld méretű bolygó kering, köztük a TRAPPIST-1 e. A bolygó különösen izgalmas, mert a lakható zónában fekszik, ahol folyékony víz is létezhet. Itt válnak igazán érdekessé a dolgok: a James Webb Űrteleszkóp (JWST) tudósai a TRAPPIST-1 e vizsgálatát tűzték ki célul, hogy többet megtudjanak a légköréről. Valójában a TRAPPIST-1 e négy tranzitja során adatokat gyűjtöttek a NIRSpec spektrográffal, amelyek kezdeti eredményeket szolgáltattak a légkörről.

Mint kiderült, a bolygó eredeti légköre, amely hidrogénből és héliumból állt, nem maradt fenn. A csillagászok körülbelül 50%-ra becsülik annak valószínűségét, hogy a TRAPPIST-1 e másodlagos légkört fejlesztett ki. Ez nitrogénben gazdag lehet, hasonlóan a Titán, a Szaturnusz holdjának légköréhez. Bár elsősorban nem szén-dioxid (CO2), van belőle elég víz megtartásához. Ennek igazolására a TRAPPIST-1 e további 15 megfigyelését már bejelentették, beleértve a TRAPPIST-1 b tranzitját, egy olyan bolygót, amelynek nincs légköre, így leegyszerűsítve a TRAPPIST-1 e adatainak elemzését.

Új felismerések és technikák

A JWST adatok részletessége lenyűgöző. Néstor Espinoza, az Űrteleszkóp Tudományos Intézet munkatársa kiemeli, hogy több lehetséges forgatókönyv is felmerül a bolygó légkörét és felszínét illetően. A kezdeti eredményekkel foglalkozó két tudományos közlemény már megjelent az Astrophysical Journal Letters-ben. A JWST központi szerepet játszik ebben az úttörő kutatásban, mivel a csapat képes volt elemezni a bolygó atmoszférájába behatoló fényt, felfedve a kémiai összetevőket.

Különleges szempont, hogy a TRAPPIST-1 egy aktív csillag, amely gyakran kitör. Ez a tevékenység elősegíthette az eredeti hidrogén-hélium atmoszféra erózióját, jelentős bonyolultságot téve a TRAPPIST-1 körüli eseményekhez, pl. A tudósok abban sem biztosak, hogy a bolygó képes volt-e valaha másodlagos légkört kialakítani, ami még izgalmasabbá teszi a kutatást.

A kutatás kihívásai

A kutatók már meghatározták a TRAPPIST-1 b, a rendszer legbelső bolygójának hőmérsékletét. Ez körülbelül 500 Kelvin (kb. 450 Fahrenheit-fok). A TRAPPIST-1 b-nek szintén nincs jelentős légköre. A méréseket a termikus emisszió detektálásával végeztük a JWST Mid-Infrared Instrument (MIRI) segítségével. Annak ellenére, hogy a TRAPPIST-1 b nem a lakható zónában található, a bolygóval kapcsolatos ismeretek nagy értéket képviselnek a tudomány számára. Segítenek fontos információkat összegyűjteni a szomszédos bolygókról, és feltárják az élet lehetőségét.

Összességében kiderült, hogy az olyan csillagok, mint a Trappist-1, tízszer gyakrabban fordulnak elő a Tejútrendszerben, mint a mi Napunk, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy Földhöz hasonló bolygóik vannak. További megfigyelések révén a kutatók azt remélik, hogy megörökíthetik a TRAPPIST-1 b teljes fázisgörbéjét, és potenciálisan még többet árulhatnak el a bolygórendszer lenyűgöző titkairól.

A TRAPPIST-1 e és b tanulmányai a NASA, az ESA és a CSA által vezetett nemzetközi program részét képezik, és jelentős lépést jelentenek az exobolygó-kutatásban. További adatok várhatók, amelyek rávilágíthatnak az univerzum életpotenciáljával kapcsolatos alapvető kérdésekre. Maradjon velünk!

Ha többet szeretne megtudni erről az izgalmas témáról, keresse fel a következő cikkeit larelev.ma, webtelescope.org és nasa.gov.