Piros riasztás: Delmenhorst küzd az egészségtelen munkaidő ellen!

Piros riasztás: Delmenhorst küzd az egészségtelen munkaidő ellen!

Naponta körülbelül 101 000 munkaórát végeznek Delmenhorstban, és a számok magukért beszélnek. Ez a lenyűgöző összeg magában foglalja a kézműves, ipari, szolgáltatási és kereskedelmi dolgozókat. De nem minden megy jól: sok alkalmazott kénytelen túlórázni és műszakban dolgozni. Björn Bauer, az Élelmiszerek, Élelmiszerek és Éttermek Szakszervezetétől (NGG) aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a korai, nappali, késői és éjszakai műszakok közötti gyakori váltások hosszú távú egészségügyi kockázatokat jelentenek. „Ez nem folytatódhat csak úgy” – figyelmeztetett nemrég.

Különösen robbanásveszélyes a szövetségi kormány tervezett reformja, amely a 8 órás munkaidőtől való elmozdulást kívánja. A jövőben akár legalizálhatják a 12 órás műszakokat is. Ezeket a fejleményeket széleskörű aggodalommal fogadták, mert a hosszú munkanapok nemcsak egészségügyi kockázatot jelentenek, hanem a család és a munka összeegyeztetését is megnehezítik. szerint a Aponet A szülők 60 százaléka a bölcsődék lerövidített nyitva tartásáról vagy bezárásáról számol be, ami nem könnyíti meg a helyzetet.

Egészségügyi kockázatok a hosszú munkaidőből

Az üzemorvosok véleménye egyértelmű: a hosszú munkanapok súlyos egészségügyi problémákhoz vezetnek. Tanulmányok szerint a 10 óránál hosszabb rendszeres munka nemcsak a fejfájás és az alvászavarok valószínűségét növeli, hanem olyan súlyos betegségeket is elősegít, mint a kiégés vagy akár a cukorbetegség. A balesetek kockázata jelentősen megnő a 8. munkaórát követően, és statisztikailag megduplázódik, ha a műszak meghaladja a 12 órát. Ezek a riasztó megállapítások többek között abból származnak Böckler Alapítvány.

A szövetségi kormány a reformot a munkaidő-törvény szükséges „modernizálásának” tekinti. A munkaadói szövetségek üdvözlik ezeket az ötleteket. Azzal érvelnek, hogy a jelenlegi szabályozás már nagy rugalmasságot tesz lehetővé. De a kritikusok, köztük Bauer az NGG-től és Dr. Amélie Sutterer-Kipping, figyelmeztetnek a lehetséges következményekre. A WSI felmérése rávilágít a munkavállalók félelmeire: csaknem háromnegyede tart a gyógyulásukra és egészségükre vonatkozó negatív következményektől.

A családokra nehezedő nyomás

A hosszabb munkaidőből fakadó másik probléma a nőkre nehezedő többletterh. Gyakran több fizetés nélküli munkát vállalnak, miközben szakmai kötelezettségeiket is teljesítik. Sok nő átlagosan 8 órával több fizetetlen munkát végez, mint férfi kollégái. A reform tovább erősítheti a régi példaképet, különösen azért, mert a munkavállalók több mint 12 százaléka már rendszeresen 10 óránál tovább dolgozik.

A munkahelyi nyomás és a családi kötelezettségek kölcsönhatása akár negatívan is befolyásolhatja a nemek közötti egyenlőséget. Az anyák mintegy 30 százalékának csökkentenie kellett a munkaidejét a gyermekgondozás miatt, ami egyértelművé teszi, hogy sürgősen fontolóra kell venni a munkaidő-törvény reformját a fenntartható megoldás érdekében.

Mindezen kihívások miatt elengedhetetlen, hogy a 8 órás munkaidőt ne csak hagyományos követelményként tekintsük, hanem a munkahelyi egészség és biztonság központi elemeként. Björn Bauer és az NGG arra szólítja fel tagjait, hogy vegyenek részt a DGB „Erővel a 8-ért” kampányában. „Együtt kell dolgoznunk annak érdekében, hogy munkakörülményeinkről ne egészségünk vagy családunk rovására egyezzünk meg” – követeli sürgetően Bauer.