EU-korrupció: Olaszország meggátolja a fontos jogi reformot!

EU-korrupció: Olaszország meggátolja a fontos jogi reformot!

A korrupcióról szóló vita az Európai Unióban egyre drámaibb, különösen a számos botrány, mint például a Qatargate vagy a Pier Antonio Panzeri volt EU-parlamenti képviselő körüli közelmúltbeli leleplezések hátterében. Ezek az események rávilágítanak a korrupció elleni uniós szintű küzdelem hiányosságaira. 2025. június 16-án a strasbourgi intézményközi tárgyalásokon meghiúsult a korrupció elleni küzdelem erősítését célzó irányelv elfogadása, amit a politikusok az EU-n belüli folyamatban lévő blokádok egyértelmű jelének tekintettek. Hangos euractiv Különösen a Giorgia Meloni vezette olasz kormány a fő oka ennek az irányelvnek a kudarcának. Ellenzi, hogy a „hatalommal való visszaélés” konkrét korrupciós bűncselekményként szerepeljen.

Németország azért is került a kritikák kereszttüzébe, mert nincs megfelelő büntetőtörvénye, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Az irányelv nemcsak a tagállamok közötti szankciókat harmonizálta volna, hanem kibővítette a korrupció fogalmát, és megerősítette a nemzeti korrupcióellenes hatóságokat. „Még látni kell, sikerül-e kompromisszumot találni” – hangsúlyozza Raquel García Hermida-van der Walle képviselő.

Kritikus háttér és cselekvési igény

Az EU-n belüli korrupciós ügyek számának növekedése – csak az elmúlt években számos magas beosztású politikust és tisztviselőt vontak összefüggésbe bűncselekményekkel – szintén ellentmond a konkrét intézkedések szükségességéről folyó vitának. évi felmérései szerint BPB Az európaiak 68%-a úgy látja, hogy a korrupció elterjedt országában, és csak 31%-uk gondolja úgy, hogy a meglévő korrupcióellenes intézkedések valóban hatékonyak.

Az EU Bizottsága továbbra is azt tervezi, hogy fokozza korrupcióellenes intézkedéseit. Věra Jourová, a Bizottság alelnöke bejelentette, hogy a jövőben a hivatali visszaélés kriminalizálása lesz a hangsúly. Ennek viszont hozzá kell járulnia a korrupciós gyakorlatok aktív leküzdéséhez nemcsak a közszférában, hanem a magánszektorban is. „Fontos az integritás kultúrájának megteremtése” – mondja ezzel összefüggésben, rámutatva a tervezett figyelemfelkeltő kampányokra.

A reformok iránya

További kihívást jelent, hogy az európai etikai hatóság létrehozására irányuló javaslatot egyelőre elvetették. Erre az Európai Néppárt nyomása nehezedett, amely aggodalmát fejezte ki hatékonyságával és megvalósíthatóságával kapcsolatban. Emellett a felmérések azt mutatják, hogy az EU-hoz hasonlóan sok polgár úgy látja, hogy a korrupció komoly fenyegetést jelent a demokráciára és a jogállamiságra. Ezt magyarázza a Bizottság hogy a problémák mélyrehatóak és nemcsak az egyes tagországok jogalkotási időszakában, hanem az EU átfogó stratégiájában is rejlenek. Állítólag a korrupció évente legalább 120 milliárd euróba kerül az EU gazdaságának.

Mi történik ezután? A tárgyalások új fordulóját már a hónap vége előtt tervezik, és a Tanács lengyel elnöksége hamarosan pozitív eredményeket remél. A kérdés azonban továbbra is az, hogy ezek a tárgyalások valódi változási akaraton alapulnak-e, vagy a tagállamokat továbbra is nemzeti érdekek akadályozzák. Sürgősen szükség van egy erős politikai jelzésre a jövőre vonatkozóan – nemcsak a széles körben elterjedt korrupció megelőzése, hanem leküzdése érdekében is.