Radikális reformot szorgalmaz az igazságügyi miniszter: új büntető törvénykönyv van kilátásban!

Radikális reformot szorgalmaz az igazságügyi miniszter: új büntető törvénykönyv van kilátásban!

2025. június 30-án, hétfőn Gérald Darmanin igazságügyi miniszter az RTL-n bejelentette, hogy Franciaország alapvető változtatásokat tervez a büntető törvénykönyvben a következő hónapokban. Erre a meglévő szabályok felülvizsgálatára és a büntetőeljárások egyszerűsítésére irányuló átfogó erőfeszítés részeként kerül sor. Az RTL értesülései szerint az új szabályozást szeptembertől tárgyalják a parlamentben.

Darmanin kifejtette, hogy a reformok központi célja a felfüggesztett börtönbüntetések, más néven *sursis* eltörlése. Ez azt jelentené, hogy ha valakit egy hónapig terjedő börtönbüntetésre ítélnek, akkor a börtönbüntetést ténylegesen le kell tölteni. Ezenkívül meg kell szüntetni az egy évnél rövidebb szabadságvesztésre ítélt ítéletek kötelező büntetés-halasztását. Ezen intézkedések célja a jelenlegi 235 különböző büntetés csökkentése, és összehasonlítás Németországgal, ahol mindössze négy büntetés van.

A büntetés új mértéke

A tárcavezető egy új, 3-5 büntetésre korlátozódó büntetésmérték bevezetésével egyszerűbb és áttekinthetőbb rendszert kíván kialakítani. Ezt a reformot nemcsak Darmanin támogatja, hanem a francia miniszterelnök is.

Az elsöprő változások nem új keletűek; követik a 2019. március 23-i jogszabályt, amely szintén a francia büntetési rendszer reformját célozta meg. Tehát akkoriban Audrey Farrugia, az Igazságügyi Minisztérium magas rangú tisztviselője vezetésével megállapították azt az elvet, hogy a börtönbüntetés nem lehet az egyetlen büntetés hivatkozási alapja. Ugyanakkor a Justice.gouv.fr szerint a büntetés érthetőbbé tételére tett kísérleteket az elítéltek és az áldozatok számára.

Alternatív büntetések és reintegrációs lehetőségek

Az új szankciók közé tartozik az elektronikus felügyelet melletti házi őrizet bevezetése is, 15 naptól 6 hónapig terjedő időtartamra. Emellett ösztönözni kell a közérdekű munkát büntetésként, és változatossá kell tenni az ilyen intézkedések feltételeit. Az 1–6 hónapos és az egy évnél hosszabb börtönbüntetések közötti egyértelmű különbségtétel lehetővé teszi a bírák számára, hogy rugalmasabban reagáljanak az egyes ügyek körülményeire, és javítsák az elítéltek visszailleszkedési esélyeit.

A reform fontos aspektusa a *contrainte pénale* eltörlése is, amely 2014-es bevezetése óta nem járt a kívánt sikerrel. Ehelyett a bírák nagyobb mozgásteret kapnak az elítéltek szociális támogatását elősegítő intézkedések meghozatalára. A cél a visszaesések arányának csökkentése a rehabilitációs lehetőségek növelésével.

Összességében elmondható, hogy Franciaország egyértelmű büntetőjogi irányváltás előtt áll, amely nemcsak az igazságszolgáltatást, hanem a társadalom egészét is befolyásolhatja. Kiderül, hogy ez a változás sikeres lesz-e, és valóban pozitív változást hoz-e.

A reform stratégiai megközelítése kulcsfontosságú, különösen a Franciaország előtt álló kihívások fényében. A Darmanin által bejelentett intézkedések egyrészt az igazságszolgáltatás tisztázását, másrészt a bűnözők rehabilitációjának feltételeinek javítását ígérik. Merész lépés, amely felpezsdítheti a vitát a büntetés és a rehabilitáció szerepéről a modern társadalomban.