A Vechtai Egyetem küzd az élelmiszer-pazarlás ellen Indiában!

A Vechtai Egyetem küzd az élelmiszer-pazarlás ellen Indiában!

Az élelmiszer-pazarlás mindannyiunkat foglalkoztató probléma. Az innovatív megközelítésekre különösen akkor van szükség, amikor a fenntarthatóság és az erőforrások megőrzése nagyon fontos. A Vechtai Egyetem most egy nemzetközi, interdiszciplináris kutatási projekt része, amely pontosan ezen a ponton indul. A hangsúly az élelmiszer-hulladék újrahasznosításán van az indiai Bengaluruban. A Fleischwirtschaft szerint a projektet Prof. Dr. Andreas Bürkert a Nikola és a Pro Schfre University of Dr. Göttingen koordinálta. Ennek az együttműködésnek a célja a városi és vidéki területek közötti kölcsönhatások elemzése annak érdekében, hogy jobb megoldásokat találjanak az élelmiszer-pazarlás csökkentésére.

Ha megnézzük az EU élelmiszer-megsemmisítésének jelenlegi helyzetét, az látható, hogy sok tagállam évek óta kutatja az élelmiszer-veszteség és -pazarlás mérését. Különféle módszereket alkalmaznak, mint például a meglévő statisztikák és háztartások felmérései, vagy a hulladék keresése. A Thünen Intézet értékes szakértelemmel járult hozzá, különösen a Thünen platformhoz, amelyet az EU Bizottság indított el6, és amelyben mind a 201 tagállam és nemzetközi szervezet részt vesz. Az élelmiszer-hulladék meghatározásának és mérésének egységes kerete 2018-ban jött létre az EU hulladék-keretirányelvének felülvizsgálatával.

EU projektek és csökkentési célok

Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben fontos lépés volt az EU Bizottság javaslata a hulladék-keretirányelv felülvizsgálatára 2023 júliusában. Ez magában foglalja a kötelező hulladékcsökkentési célokat nemzeti szinten 2030-ig. A tervek szerint az élelmiszer-feldolgozásban és -termelésben 10%-kal, a kiskereskedelemben, éttermekben és háztartásokban pedig 30%-kal csökkenne a hulladék mennyisége [Europarl]-ig. Az EU Parlament egyértelműbb irányt vett, sőt az élelmiszer-feldolgozásban legalább 20%-os, a kiskereskedelemben és az éttermekben pedig 40%-os csökkentést követel.

Egy ilyen megközelítés több mint szükséges. Az EU felnőtt polgárai évente átlagosan 173 kg élelmiszert dobnak ki, ami igazi abszurdum. Az EU azt tervezi, hogy felhívja a figyelmet az úgynevezett „csúnya” gyümölcsökre és zöldségekre, és adományozás céljából elérhetővé teszi az eladatlan, de még ehető élelmiszereket. Ezek az intézkedések segíthetnek jelentősen csökkenteni az élelmiszer-pazarlást övező riasztó számokat.

hol vagyunk?

Az élelmiszer-pazarlásra vonatkozó adatok gyűjtése és összehasonlítása azonban továbbra is kihívásokkal jár. A különböző meghatározások és mérési módszerek megnehezítik az egyértelmű áttekintést. Thünen szerint Thünen szerint csak kevés információ áll rendelkezésre egyes EU-államok élelmiszer-veszteségeiről. További bökkenő, hogy csak azok minősülnek élelmiszer-hulladéknak, amelyek jogilag hulladéknak minősülnek, ami tovább bonyolítja a vitát. A tagállamoknak 2020 óta évente meg kell mérniük és jelenteniük kell élelmiszer-pazarlásukat, de vajon ez elég a hatékony fellépéshez?

Továbbra sem látható, hogy az újonnan bevezetett intézkedések valóban az élelmiszer-pazarlás észrevehető csökkenéséhez vezetnek-e. De az irány helyes, és a kutatás, a politikai akarat és a fogyasztói gondolkodás megváltoztatásával fontos lépést tehetünk a fenntarthatóbb jövő felé.