Veszélyben a Balti-tenger: Algák virágzása és halpusztulás fenyegeti az ökoszisztémát!

Veszélyben a Balti-tenger: Algák virágzása és halpusztulás fenyegeti az ökoszisztémát!

A Balti-tenger óriási kihívásokkal néz szembe. Az algák virágzása gyorsan terjed, és a vizek oxigénhiánya azt jelenti, hogy a halak, például a tőkehal és a hering a kihalás veszélyének vannak kitéve. Ahogy a JÓ REGGELT A jelentések szerint az EU számos irányelvvel védekezik a Balti-tenger megmentése érdekében, köztük a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel és a műtrágyáról szóló rendelettel. De ezek az intézkedések még nem jártak sikerrel.

Dr. Christopher Zimmermann, a Thünen Balti-tengeri Halászati ​​Intézet vezetője összegzi. A Balti-tengert mély medencék rendszereként írja le, vízelvezetés nélkül, ami tovább súlyosbítja a problémát a régióban. A fenyegető helyzet fő okai a mezőgazdaságból származó tápanyagok, valamint a vizeket túltrágyázó szennyvíz és ipar. „Nem lehet csak célba horgászni” – követeli Dr. Carpenter. A becslések szerint legalább 10 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az előrehaladás látható legyen.

Az éghajlatváltozás és az emelkedő hőmérséklet

Egy másik nagy probléma az éghajlatváltozás, amely erősen érinti a balti-tengeri régiót. A század végére 2-3 fokos vízhőmérséklet-emelkedés várható. A rendkívül magas hőmérsékletű időszakok akár egy hónappal tovább is tarthatnak, és elősegíthetik a veszélyes algavirágzást. Eszerint Scinexx Akár 1000 százalékkal is megnőhet a kékalgák virágzásának valószínűsége, ha nem csökken a tápanyagszennyezés. Ez a fejlemény nemcsak a kényes ökoszisztémát, hanem az emberek egészségét is veszélyezteti a káros baktériumok, például a Vibrio baktériumok terjedése révén.

Míg sok halász, például Björn Fischer, csökkenő állományokról számol be, a tőkehal és a hering fogási kvótáját drasztikusan csökkentették a szigorú uniós szabályozások miatt. A Balti-tenger nyugati részén már csak a 2017-es mennyiség 1-3 százaléka engedélyezett. A helyzet azonban továbbra is feszült. Többször emlegetik, hogy Oroszország figyelmen kívül hagyja a közös halászati ​​szabályokat, és az ukrajnai konfliktus óta már nem szolgáltat fogási adatokat. Oroszország jelenleg a fennmaradó tőkehal 80 százalékát halászja, miközben az EU halászati ​​miniszterei folyamatosan csökkentik a kvótákat.

A természetvédelmi területek jelentősége

A Balti-tenger hatékonyabb védelme érdekében védett területek létrehozását szorgalmazza Philipp Schubert tengerbiológus. Tobias Goldschmidt környezetvédelmi miniszter nemzeti park létrehozását tervezi a Schleswig-Holsteini Balti-tengeren. Ez a javaslat azonban különféle érdekcsoportok – különösen a mezőgazdaság és a turizmus – ellenállását váltja ki. „Valami történik” – mondja Jens Alpers farmer, aki most csökkentette a műtrágya használatát a túltrágyázás ellen.

Minden ellenállás ellenére elengedhetetlen a szigorú óceángazdálkodás és a fokozott klímavédelem. Csak így őrizhető meg a Balti-tenger nemcsak élőhelyként, hanem a jövő kedvelt úticéljaként is. A napi hírek beszámol arról, hogy sürgősen szükség van új természetvédelmi szabályok bevezetésére, még ha ez korlátozásokat is jelenthet. Az idő nagyon fontos, mert határozott fellépés nélkül a Balti-tenger helyzete csak még bizonytalanabb lesz.