Az AfD engedélyt kér a gyűlölet miatt: Szász-Anhalt készenlétben van!

Az AfD engedélyt kér a gyűlölet miatt: Szász-Anhalt készenlétben van!

Az AfD új kezdeményezése nagy feltűnést kelt Alsó-Szászországban. A jobboldali populista párt olyan alkotmánymódosítás bevezetését tervezi, amely mentesítené az állami parlamenti képviselők kijelentéseit a büntetés alól az állami parlamenten kívül is. Stephan Bothe, az AfD hazai politikusa hangsúlyozza, hogy bővíteni kell a képviselők védelmét az állampolgárokkal való kommunikációban. Jelenleg azonban csak az állami parlamentben, bizottságokban vagy képviselőcsoportokban tett kijelentések részesülnek védelemben az állam alkotmányának 14. cikkelye értelmében. Az n-tv.de jelentése szerint ezen a héten mutatják be a változtatási tervek első tervezetét.

A tervezett reformot azonban erős kritika éri. Az SPD politikusai már „rágalomszínháznak” minősítették az AfD kezdeményezését. Wiard Siebels, az SPD parlamenti képviselője elmondta, hogy az AfD fő célja az volt, hogy tisztségviselőinek engedményt adjon a gyűlölet és az agitáció miatt. Az ilyen magatartás jelenlegi példája Vanessa Behrendt képviselőnő, akit gyűlöletkeltéssel gyanúsítanak. Azzal vádolják, hogy a szivárványzászlót „a pedofil lobbicsoportok machinációinak” jelképeként megrágalmazta, és azzal vádolják, hogy egy pedofil csoportot bűnözőnek minősít. Azt is vizsgálják, hogy egy férfi feljelentését követően tette-e közzé káros módon egy férfi személyes adatait.

Politikai következmények és a véleménynyilvánítás szabadsága

Az AfD nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is nyomás alatt tartja magát. Bothe közvetlenül nem kommentálta a Behrendt ellen folyó nyomozást, de a Gyűlöletbűnözés elleni Központi Hivatalt célozta meg. A képviselőnő védi a szivárványzászlóval kapcsolatos vitatott kijelentéseit, „teljesen megengedett véleménynyilvánításnak” minősítve azokat. Politikai indíttatású akcióval vádolja a központi hivatalt. Ez a vita bemutatja a jelenlegi feszültségeket a véleménynyilvánítás szabadságának kérdése körül Németországban, amelyet az alaptörvény 5. cikke rögzít, de büntetőjogi normákkal, például gyűlöletkeltéssel korlátozható, mint a [Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség] (https://www.bpb.de/shop/zeitschriften/apuz/meinung-freihreit Grenzen/) magyarázza.

Az AfD lépése a szólásszabadság határairól szóló országos vita közepette. Míg Németországban nagyon fontos a véleménynyilvánítás szabadsága, vannak jogi korlátok, amelyek különösen az alkotmányt vagy a kölcsönös tiszteletet sértő kijelentéseket érintik. A jelenlegi politikai környezetben a lázadásnak minősített kijelentéseket különösen kritikusan kell kezelni. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség szerint továbbra is központi jelentőségű a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyiség védelme közötti egyensúly.

Jogszabályok és következmények az AfD számára

Az alsó-szászországi kezdeményezéssel párhuzamosan szövetségi szinten is tárgyalják a képviselők politikai felelősségének kérdését. Törekednek arra, hogy a lázadás miatt többször elítélt személyek ideiglenes politikai tilalmát bevezessék. Ez az SPD és az Unió között kompromisszumként keresett törvény azt jelentheti, hogy a többször elítélt képviselőket öt évre eltiltják a jelöltségtől. A kritikusok azonban attól tartanak, hogy ez az AfD elleni célzott intézkedés, pedig a törvénytervezet hivatalosan szélesebb körű alkalmazást kíván.

Egyelőre nem világos, hogy valójában hány képviselőt érintene egy ilyen politikai tilalom. Az ügynökségek „nem elhanyagolható számú” képviselőről számolnak be, akiket lázadás miatt ítéltek el. Egyelőre csak néhány AfD-s politikust ítéltek el, de nagy a szkepticizmus azzal kapcsolatban, hogy a javaslatokat valóban végrehajtják-e. A vita azt mutatja, hogy Németországban a politikai környezet egyre inkább polarizálódik, és a szólásszabadság és a politikai szerepvállalás korlátait tesztelik.