Dobrindt belügyminiszter: Sürgősen szigorítani kell az EU menekültügyi rendszerén!

Dobrindt belügyminiszter: Sürgősen szigorítani kell az EU menekültügyi rendszerén!

A szövetségi államok belügyminiszterei nemrég Bremerhavenben találkoztak egy háromnapos konferenciára, amelyen a migrációs politika kihívásai kerültek napirendre. Mäurer brémai belügyminiszter (SPD) vezetésével Dobrindt szövetségi belügyminiszter kommentálta a menekültügy és a migráció legsürgetőbb kérdéseit. A központi kérdés a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (CEAS) szigorítása volt annak érdekében, hogy jelzést küldjön a migráció csökkentésére. Erről a Deutschlandfunk számolt be.

A KEMR megreformálásával kapcsolatos vita nem új keletű. Az EU körülbelül 25 évvel ezelőtt kezdett el közös menekültügyi politikát kialakítani. Az 1997-ben megkötött Amszterdami Szerződés megteremtette az EU-n belüli harmonizált migrációs és határpolitika alapjait. A dublini rendelet kulcsfontosságú, mert szabályozza, hogy melyik tagállam felelős a menekültügyi eljárásokért. Ez elsősorban az az ország lenne, ahová először léptek be a védelmet kérők. Ezt a jogi keretet jelenleg próbára teszik, mivel az EU Bizottság a közelmúltban elfogadott egy átfogó migrációs és menekültügyi csomagot, amely 2026-ban lép hatályba, mint bpb.de-asylly-europaeischen.

Új megközelítések és kihívások

A több mint 80 napirendi ponttal a menekültügyi reformon kívül más lényeges témák is vita tárgyát képezték. Ebbe beletartozott például az elektronikus lakóhely-ellenőrzés, amelyet a nőgyilkosság elleni intézkedésként tárgyaltak. Szóba került az is, hogyan kell kezelni az AfD-t, tekintettel egy esetleges bírósági megerősítésre jobboldali szélsőséges pártként.

A KEMR reformjának célja, hogy csökkentse a védelmet kérők érkezését. Ezenkívül menekültügyi eljárásokat kell lefolytatni az EU külső határain a védelmet kérők mobilitásának korlátozása érdekében. Ennek a reformnak fontos része a szűrési folyamat, amely rögzíti a hét napon belül érkezők személyazonosságát és egyéb fontos adatait. A külső határokon végrehajtott gyorsított eljárások is részét képezik az új szabályozásnak, amelynek célja, hogy lehetővé tegye az elutasított menedékkérők gyorsabb visszaküldését származási országukba.

A válsághelyzetek kezelésének mechanizmusai

A törvényi kiigazítások mellett a Parlament új mechanizmust vezet be a migránsok beáramlásának hirtelen megnövekedésére való reagálás érdekében. Ezt kiegészíti egy független ellenőrzési rendszer, amely az érintettek alapvető jogait hivatott védeni. Ezen intézkedések jóváhagyása intenzív parlamenti vitát követett, és azt mutatja, hogy az EU migrációs politikáját hatékonyabbá és igazságosabbá kívánják tenni. Ezeket a fejleményeket az europarl.eu szorosan követte.

A dublini szabályozás felülvizsgálata és a kötelező érvényű szolidaritási mechanizmus bevezetése az EU külső határállamai és a belső országok közötti egyensúlyhiány kezelésére tesz kísérletet. Várható, hogy ezek az intézkedések hosszú távon milyen hatással lesznek az európai menekültügyi politikára, és vajon valóban hasznot hoznak-e azok számára, akik védelmet kérnek, akiket ezek a gyakran embertelen eljárások ragadnak meg.