Brémai bíróság: Megerősítették a Folyótól a tengerig” szlogen betiltását

Brémai bíróság: Megerősítették a Folyótól a tengerig” szlogen betiltását

2025. december 5-én a Brémai Közigazgatási Bíróság döntése nagy feltűnést keltett, amikor törvényesnek nyilvánították a „Folyótól a tengerig” szlogen betiltását egy tervezett palesztin-barát gyűlésen. Hogyan buten és belül A jelentés szerint a tilalmat megfelelőnek tartották, mert a szlogent terrorista szervezeti struktúrákhoz, különösen a Hamász iszlamista csoporthoz és a betiltott Samidoun egyesülethez kötik.

A rendezvény egyik társregisztrálója pert indított a kitiltás ellen, de a bíróság a keresetet mint megalapozatlant elutasította. Határozatában megjegyezte, hogy a szlogen potenciálisan Izrael megsemmisítésére és a zsidó lakosság kiűzésére szólít fel. A bíróság ezt az érvet arra alapozta, hogy a 2024. május és június között Brémában megtartott virrasztás szlogenje helyeslő hozzáállást fejez ki a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadásaival kapcsolatban.

Jogi keretek

A bíróság ítélete 2025. november 27-én kelt, ügyszáma 5 K 1012/24. Indoklásában a bíróság arra is rámutatott, hogy a szlogennel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat nem egységes, és azt a különböző közigazgatási és büntetőbíróságok eltérően értelmezik. A kamara azonban lehetővé tette a fellebbezés lehetőségét a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz, valamint a Szövetségi Közigazgatási Bírósághoz.

A felperes azzal érvelt, hogy a szlogen nem egyértelmű és nem egyértelmű. A bíróság határozottan elutasította ezt az álláspontot. A szlogen értelmezésének nincs igazolható alternatív módja, és a felperes nem határolódott el kellően egyértelműen a szlogent használó terrorszervezetektől.

Társadalmi kontextus

Ezek a jogi fejlemények olyan érzelmileg terhelt társadalmi kontextusba kerülnek, amelyben a közel-keleti konfliktusról és a palesztinok támogatásáról szóló viták egyre inkább polarizálódnak. A „Folyótól a tengerig” szlogent sokan úgy értelmezik, mint Izrael létjogosultságának formális tagadását, ami ennek megfelelően bonyolítja a jogi vitákat és óriási társadalmi feszültségeket okoz.

A szlogen betiltása ezért hatással lehet a jövőbeli németországi eseményekre és demonstrációkra is, ahol folyamatosan fel kell tárni a határokat a legitim tiltakozási kifejezés és a büntetőjogilag releváns megnyilvánulás között. A döntő kérdés továbbra is fennáll: hol húzzuk meg a határvonalat a véleménynyilvánítás szabadsága és a szélsőséges propagandával szembeni védelem között? Egy olyan téma, amely nemcsak a jogászokat, hanem az egész társadalmat is érinti.

Ebben a helyzetben fontos ébernek maradni, és figyelemmel kísérni a kérdés körüli fejleményeket, még akkor is, ha a jogalap időnként nem tartalmaz egyértelmű választ. A vita természetesen még korántsem ért véget.