Nemzetközi Seegerichtshof: Hamburg legfontosabb szerepe a tengeri jogban

Nemzetközi Seegerichtshof: Hamburg legfontosabb szerepe a tengeri jogban

Hamburg, Deutschland - A hamburgi Nemzetközi Seegerichten Bíróság (ISGH) tömör szerepet ünnepel a tengeri törvény világában. Az 1982 -ben alapított, de csak 1994 -ben a Serechs Egyezmény (SRU) által az ISGH központi intézményként alapította meg a globális tengerekkel kapcsolatos viták döntését. De pontosan mit csinál az SRü és az isgh?

A sovány -jogi megállapodás összesen 320 tételt tartalmaz, és olyan jelentős pontokat szabályoz, mint például a tengeri zónák körülhatárolása, a tengeri környezet védelme és az erőforrások felhasználása a világ óceánjain. Ezenkívül foglalkozik a hajózási, halászati ​​és tudományos tengeri kutatások kérdéseivel is. A tengerfenéket az emberiség közös örökségének nyilvánították az államok közötti együttműködés előmozdítása és a környezeti károk elkerülése érdekében. Ezenkívül az SRU fontos szabályokat hoz a vitarendezési szabályokról, amelyeket az ISGH részeként követnek el a világ óceánjainak békét és jogi egyértelműségét, mint például a bpb.de.

Az ISGH fejlesztése és felépítése

Az 1960 -as években folytatott hosszú tárgyalások után a Bíróság 21 bírójának első választása, aki kilenc éves volt, 1996. augusztus 1 -jén, New Yorkban került sor. A bíróság székhelyét hivatalosan 2000. július 3 -án nyitották meg. Ez a Hamburgban található hely nemcsak földrajzilag olcsó, hanem szimbolikusan a tengeri jogok nemzetközi együttműködésére is. Az ISGH költségeit 170 szerződéskötési állam viseli, ami hangsúlyozza az SRU [Aubaertiges-amt.de] alapelveinek széles körű támogatását. (https://www.auswaertiges-amt.de/de/aussenpolitik/Regelbasigen-international-verge/voelkerrrecht-internationales-recht/Seierecht/international-Seegerichtshof-217104).

Az ISGH döntései nemzetközileg kötelezőek. Az olyan bírák, mint például a Greenpeace "Arctic Sunrise" hajó legénységének, vagy az Asowian -tengeren a hajók visszatérésének elrendezése, csak néhány példa a joghatóság elérésére. Ennek ellenére a bíróság bíróságát gyakran kritizálják a tárgyalt ügyek kis száma miatt, amelyet egyes megfigyelők az ítéletek nem hatékony végrehajthatóságának jeleként tartanak.

A jogi keret és a kihívások

Az SRU külön rendelkezéseket tartalmaz a tengerfenék -bányászat szabályozásáról is, amely egyre fontosabb téma az erőforráshiány és az éghajlatváltozás szempontjából. Számos vita folyik a tengeri területek meghatározásáról és a tengeri környezet védelméről. 167 állam, beleértve az EU -t is, ratifikálta az SRU -t; Az Egyesült Államok azonban nem csatlakozott, ami kizárja támogatását a nemzetközi tengeri konfliktusokban. A [Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség] (https://www.umweltbundeamt.de/themen/nachhalthaft-stegrates-atinationales/arktis/ Lawlich- intézmény- és Institutional-er-rarktis/Das-seerechtsueberung--dereinten-nations rámutat arra, hogy a kis szigetek egyre inkább a szigetek államokat kérik, hogy a kis szigetek egyre inkább a szigetek államokat kérjék, hogy a kis szigetek egyre inkább a szigetek államokat kérjék, hogy a kis szigetek egyre inkább a szigetek államokat kérjék. szennyezés.

Számos kihívás, amellyel az ISGH szembesül. Tekintettel a progresszív környezeti károkra és a geopolitikai feszültségekre, a bíróság szerepe egyre fontosabbá válik. A tengeri környezet védelme és a tengeri erőforrások fenntartható kezelése nemcsak törvényes, hanem mindenekelőtt a nemzetközi közösségre vonatkozó etikai kötelezettségek.

A Nemzetközi Seegriche Bíróság továbbra is központi elem a tengeri törvények és a világ óceánjainak békefenntartásának továbbfejlesztésében, és jelzi a nemzetközi jog fontosságát a globális kihívásokkal szemben.