Új régi ruhakonténerek Hamburgban: Nincs több textilhulladék!
A hamburgi városi takarítórészleg új használtruha-konténereket vezet be a textilhulladék csökkentése és az újrahasznosítás elősegítése érdekében.

Új régi ruhakonténerek Hamburgban: Nincs több textilhulladék!
Ma Hamburgban egy lépést tesznek a fenntartható textilkultúra felé: a városi takarítószolgálat új, régi ruhakonténereket állított fel, hogy javítsa a törött ruhák ártalmatlanítását. Jelenleg több mint 20 depókonténer található a városban, és összesen legfeljebb 30 lesz. A projekt az eredeti tervek szerint két évig tart azzal a céllal, hogy kevesebb textil kerüljön a háztartási hulladékba. Ez a kezdeményezés elsősorban az állampolgárokat célozza meg, hiszen az új konténerekbe a sérült ruhadarabok, például lyukas farmerek is elhelyezhetők. Az erősen szennyezett alkatrészeket azonban közvetlenül az újrahasznosító központba kell vinni.
Hetente két-három tonna használhatatlan ruha kerül a Német Vöröskereszt kezébe, amely Hamburgban gondoskodik az ártalmatlanításról. Az összegyűjtött textíliák ezután egy textil-újrahasznosítóhoz kerülnek, aki szétválogatja őket. A használható alkatrészeket újra felhasználják, például tisztítórongyként, míg a használhatatlan textíliákat elégetik. Ez a folyamat fontos lépés az évente keletkező hatalmas mennyiségű textilhulladék csökkentésében.
A gyors divat globális dimenziója
Míg Hamburgban nagyobb a fenntarthatóság, a Greenpeace óvatosságra int a textilhulladék kezelésekor. Viola Wohlgemuth, a Greenpeace erőforrás-megőrzési szakértője sürgősen rámutatott a fast fashion katasztrofális hatásaira. Különösen problémás a helyzet Kelet-Afrikában, ahová Európából érkeznek a régi ruhák. Az olyan városokban, mint Arusha, a szállított ruházati cikkek akár 40 százaléka is törött, ami komoly kihívásokat jelent a helyi lakosság számára. A textíliák túltermelése nemcsak hulladékot termel, hanem jelentősen károsítja a környezetet is, ahogy ez Nairobiban is megfigyelhető: az ottani Nairobi folyó, amely egykor ivóvízforrás volt, mára erősen szennyezett, és nem védett a szagokkal szemben.
A Greenpeace ezért a textilhulladék exportjának törvényi tilalmát és globális textiladó bevezetését szorgalmazza a termelés fenntarthatóbbá tétele érdekében. A nap végén arról van szó, hogy az új textíliák tartósak, nem mérgezőek és újrahasznosíthatóak legyenek. A hangsúlyt a használt árukra is kell helyezni az erőforrások védelme és a pazarlás elkerülése érdekében. 2030-ra a német városközpontok 10 százalékának elérhetővé kell tennie az alternatív fogyasztási formákat, ahogy a Greenpeace propagálja.
az EU politikája és a gyártók felelőssége
Európai szinten is sok történik a textilhulladékkal kapcsolatban. Az Európai Parlament intézkedéseket vezetett be a textilekben található veszélyes vegyi anyagok csökkentésére és a fenntartható fogyasztói döntések támogatására. Arra kérik a gyártókat, hogy vállaljanak felelősséget termékeikért, még akkor is, ha azok hulladékká válnak. Az összegyűjtött textíliák hatékonyabb felhasználása érdekében 2024 márciusában új javaslatokat kell benyújtani a hulladékirányelv felülvizsgálatára.
Ebben a kezdeményezésben a képviselők azt szorgalmazzák, hogy 2025. január 1-jéig külön gyűjtsék a textíliákat, a textilhulladék mennyiségének drasztikus csökkentése érdekében. Az egyik különösen fontos szempont itt a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek kialakítása. A jövőben a textíliák, cipők és kiegészítők gyártóinak viselniük kell a begyűjtés, a válogatás és az újrahasznosítás költségeit – ez egy igazi paradigmaváltás, amely tartós hatással lehet az iparágra.
Összességében egyértelmű, hogy Hamburgban és európai szinten is jelentős lépések történnek a textilhulladék-válság ellensúlyozására. A textilipar fenntartható jövője csak akkor lehetséges, ha a fogyasztók, a szervezetek és az ipar kéz a kézben dolgoznak.
Ezekről a témákról további információkat találhat a címen NDR, Greenpeace és Európai Parlament.