Külföldi befektetők 20 000 hektár mezőgazdasági területet vásárolnak – a politikusok másfelé néznek!

Külföldi befektetők 20 000 hektár mezőgazdasági területet vásárolnak – a politikusok másfelé néznek!

Ég a levegő Kelet-Németországban, mert a politikusok többé-kevésbé tétlenül nézik, hogy a külföldi befektetők, főleg Ausztráliából, egy nagy darabot akarnak a német mezőgazdasági tortából. A Gustav Zech Alapítvány a közelmúltban lenyűgöző, 20 000 hektárnyi mezőgazdasági területet adott el ezeknek a befektetőknek 300 millió euróért. Egy olyan vállalkozás, amely nemcsak a pénztárcáját tölti meg, hanem sok kérdést is felvet. Mit csinálnak valójában a felelősök?

A megbeszélés szerves része a Deutsche Agrar Holding (DAH), amelyet 2016-ban mindössze 5 millió euróért vettek át a KTG Agrar csődtömegéből. Vannak törvények, amelyek megkövetelik az ilyen tranzakciók ellenőrzését, de úgy tűnik, hogy sem a szövetségi, sem a tartományi kormányokat nem érdekli ez. A külkereskedelmi rendelet szerint a 10 000 hektár feletti területeken ténylegesen ellenőrzést kellett volna végezni, de ez korántsem így történt: a szövetségi gazdasági minisztérium hallgat a beruházások ellenőrzési ügyeinek részleteiről.

A kritika egyre nő

E patthelyzet közepette a Vidéki Mezőgazdasági Munkacsoport (AbL) hangos bírálatokat fogalmazott meg. A szövetségi és a tartományi kormányzat közötti felelősségi köröket rendkívül zavarosnak tartják. Az érintett szövetségi államok, így Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország és Szász-Anhalt miniszterei korlátozva érzik magukat tevékenységükben. Szász-Anhalt mezőgazdasági minisztere, Sven Schulze már „tompa kardnak” minősítette a részvényvásárlásra vonatkozó állami szabályozást, megjegyezve, hogy valóban csak a szövetségi kormány tilthatja meg az ilyen tranzakciókat.

Az érintett országok számára egyre nehezebb egyértelmű politikai irányvonalat felállítani. A 2006-os föderalizmus reformja óta a szabályozási hatáskörök az egyes államok kezében vannak, a tehetetlen állapotok pedig rejtett reformkövetelést jelentenek. Brandenburg bejelentette, hogy megvizsgálja a jogi lehetőségeket a nagyobb átláthatóság és ellenőrzés érdekében a részvények vásárlásakor. De itt is vannak aggályok: Szász-Anhalt tartomány parlamentje szerint 2022-ben megszületett az ítélet, amely szerint a jogalkotási hatáskör végső soron a szövetségi kormánynál marad.

Új mezőgazdasági szerkezeti törvény Alsó-Szászországban

Alsó-Szászországban azonban az emberek készek egy lépéssel tovább menni. Az ott tervezett mezőgazdasági szerkezeti törvény be kívánja vezetni a részvényügyletek jóváhagyási követelményét, sőt akár egymillió euróig terjedő bírságot is előír a jogsértésekért. Teljesen ésszerűnek tűnő intézkedés. De ahogy az lenni szokott, itt is van ellenállás: Alsó-Szászország vidéki lakossága nagyobb bürokráciától tart, és elutasítja a tervezetet, ami tovább bonyolíthatja a tárgyalásokat.

Hogy minden bonyolultsághoz még hab legyen a tortán, a német mezőgazdasági tájon megnőtt a külföldi cégek száma is. Ez 118-ról 153-ra emelkedett, ami 30%-os növekedést jelent. A legfrissebb statisztikák szerint összesen 2919 vállalkozáscsoport működött hihetetlenül 2,1 millió hektár megművelt területtel. Ez 32%-os növekedést jelent 2020-hoz képest – a nemzetközi befektetők körében már most érzékelhető az ébredés.

Úgy tűnik, Németországot hamarosan mélyen összekeverhetik a külföldi befektetők a mezőgazdasági szektorban. Kiderül, hogy a politikusok valóban beavatkoznak-e. Addig is izgalmas marad, és a felelősöknek nem maradhat más választása, mint jó kezet mutatni a szabályozásban.

További részletekért és háttérért olvassa el a riportokat Higany és Mezőgazdaság ma olvass fel.