Forradalom Greifswaldban: A plazmalízis elősegíti a hidrogéntermelést!

Forradalom Greifswaldban: A plazmalízis elősegíti a hidrogéntermelést!

Észak-Németországban a greifswaldi Leibniz Plazmakutató és Technológiai Intézet (INP) izgalmas kutatási projektje a klímasemleges hidrogéntermelés forradalmi módszerét kutatja. Ez az új, plazmalízisként ismert technika azt ígéri, hogy jelentősen növeli az energiahatékonyságot a hidrogéntermelésben, és minimálisra csökkenti a CO₂-kibocsátást. FR.de beszámol arról, hogy a plazmalízis a metánt hidrogénre és szilárd szénre bontja, ami a hagyományos elektrolízishez képest mintegy 20%-kal csökkenti a villamosenergia-felhasználást.

Az eljárás különlegessége: A metán átalakításával a szén szilárd formában marad, és értékes nyersanyagként használható fel. Ideális esetben a metán klímasemleges forrásokból, például biogázból származik, ami tovább csökkenti a CO₂-kibocsátást. Tekintettel napjaink németországi energiaellátási kihívásaira – a hidrogénfogyasztás jelenleg évi 55-60 terawattóra –, ez a technológia jelentősen hozzájárulhat az energetikai átálláshoz.

A hidrogén a jövő energiarendszerének részeként

így Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség kifejti, a hidrogén kulcsszerepet játszik Németország jövőbeli energiarendszerében. Nemcsak a finomítói folyamatok és a vegyipar másodlagos energiaforrásaként használják, hanem a gázerőműveken keresztüli villamosenergia-ellátás biztosítására is. A szövetségi kormány ambiciózus terveket folytat, hogy 2030-ig 40-75 terawattóra zöld hidrogént állítson elő.

Döntő pont a plazmalízis rugalmassága. Különféle rendszerekben, például földgáz- és biogázüzemekben, valamint cseppfolyósított földgáz (LNG) üzemekben használható. Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány támogatja a projektet; A Szabad Állam uniós forrásokból négymillió eurót fektet be az MV hidrogénkutató gyárba, amelyben az INP mellett a Fraunhofer IGP és a Leibniz Institute for Catalysis (LIKAT) vesz részt.

A jövő látható

Ennek az új technológiának a lehetőségei azonban nemcsak a technikai fejlődéstől, hanem a politikai döntésektől is függenek. Katherine Reiche szövetségi gazdasági miniszter elkötelezett a technológiailag nyitott energiapolitikai kurzus mellett, amely magában foglalja a különféle hidrogén-folyamatokat és az importot is. Ez a megközelítés döntő jelentőségű lesz abban, hogy az éghajlati célokat mennyire lehet elérni, és mennyire sikerül kiterjeszteni a hidrogéngazdaságot Németországban.

Összességében a greifswaldi projekt megmutatja, hogy az innovatív technológiák hogyan segíthetnek leküzdeni az energetikai átállás kihívásait. A plazmalízis alkalmazása nemcsak a hidrogénigényeket elégítheti ki klímabarát módon, hanem csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és megnyithatja az utat a fenntarthatóbb energiajövő felé.