Az AfD beperli a rendőrfőnököt: Tárgyalás az oldenburgi botrányperben!

Az AfD beperli a rendőrfőnököt: Tárgyalás az oldenburgi botrányperben!

Szenzációs jogvita van folyamatban az oldenburgi közigazgatási bíróságon: 2025. november 17-én tárgyalják az alsó-szászországi AfD regionális egyesület által az oldenburgi rendőrkapitányság ellen indított keresetet. A vita pontja? Johann Kühme volt rendőrfőkapitány interjúja, amelyben 2023 augusztusában az AfD-t a belső biztonságot fenyegetőnek minősítette. A pártot a polgárok „szándékosan és hamisan megtévesztésével” vádolta, amit az AfD a mértékletesség és a semlegesség elvének durva megsértésének tekint. Maga Kühme is kötelességének tekinti, hogy állást foglaljon a politikai szélsőségekkel szemben, amelyek végül belemanőverezték abba a nyilvános vitába, amelytől az AfD most el akar határolódni.

Kühme 46 éves szolgálata figyelemre méltó. Közel 11 év rendőrfőkapitányi munka után 2024 márciusában kapta meg a nyugdíjazási bizonyítványát. Hivatali ideje alatt társadalmilag robbanásveszélyes ügyekben elfoglalt pozícióival szerzett elismerést. Utódja, Daniela Behrens (SPD) belügyminiszter méltatta Kühmét a demokrácia iránti elkötelezettségéért. A rendőr-főkapitányságnak már új parancsnoka van Andreas Sagehornban, de továbbra is kérdés, hogy az igazságszolgáltatás hogyan ítéli meg Kühme kijelentéseit, és azok jogilag megalapozottak voltak-e.

A per és annak háttere

A per középpontjában Kühme kijelentése áll, miszerint az AfD saját politikai céljai érdekében visszaél a rendőrséggel. Ez a kritika különösen robbanásszerű volt, mert az AfD úgynevezett "egyedi eset-ticker"-je kapcsán merült fel, amely többek között az erőszakos migránsokkal foglalkozott, és Kühme elutasította, mint "hazugság konstrukciót". Szerinte a rendőrségnek politikailag semlegesnek kell maradnia, amit az AfD hevesen visszautasít, és megbélyegzőnek és rágalmazónak tartja Kühme kijelentéseit. Ennek ellenére az alsó-szászországi belügyminisztérium elutasította a Kühme elleni felügyeleti panaszt, így az AfD-nek nemcsak jogilag, hanem politikailag is foglalkoznia kell ezzel a helyzettel. Egyesek azon töprengenek, hogy ez az akció a szólásszabadság és a rendőrség függetlensége elleni célzott támadásnak tekinthető-e.

A politikai semlegesség mérséklését az Alkotmányvédelmi Hivatal is szigorúan felügyeli. Ez az intézmény „biztonságos jobboldali szélsőséges erőfeszítésnek” minősítette az AfD-t, de ezt a minősítést 2025. május 2-án ideiglenesen felfüggesztették. Kíváncsi lehet, hogy ez a helyzet hogyan fogja befolyásolni a soron következő tárgyalásokat. Történelmileg az AfD gyakran veszített a bíróságon hasonló ügyekben, de ennek a pernek a kimenetele jelentős lehet jövőbeli politikai irányvonala és a tetteibe vetett közbizalom szempontjából.

Egy pillantás a politikai tájra

Az AfD jelenleg a legerősebb ellenzéki frakció a német Bundestagban, miután a 2025. február 23-i választáson a szavazatok csaknem 21 százalékát szerezte meg. Ez a növekvő népszerűség bonyolíthatja a közigazgatási bírósági eljárást, különösen a politikai véleménynyilvánítás határairól és a köztisztviselők nyilvános nyilatkozataikkal kapcsolatos felelősségéről folyó nemzeti viták miatt. A párt és tevékenysége körül egyre erősödő vita nemzetközi szinten is felpörgett, és azt sugallja, hogy sokkal több víz fog lefolyni a lefolyóban, mielőtt kiderül, hogyan dönt a bíróság.

A következő néhány hét megmutatja, hogyan bontakoznak ki továbbra is a Kühme-ügy jogi és politikai érvei. Az eredmény nemcsak az AfD számára lehet fontos, hanem a közvélemény és az alsó-szászországi rendőri hatóságok munkalégköre szempontjából is.