A hazai termékek környezetbarátsága: illúzió vagy valóság?

A hazai termékek környezetbarátsága: illúzió vagy valóság?

Tudtad, hogy az ételek észlelése gyakran megtévesztő lehet? A Göttingeni Egyetem jelenlegi felmérése egyértelműen azt mutatja, hogy sok fogyasztó túlbecsüli a hazai termékek környezetbarát jellegét. A tanulmány a folyóiratbanÉlelmiszerminőség és -preferenciamegjelent, mintegy 1000 embert kérdeztek meg a paprika, az alma és a marhahús ökológiai egyensúlyáról Németországból, valamint EU-s és EU-n kívüli országokból. Azt találta, hogy az importált élelmiszereket gyakran a környezetre ártalmasabbnak tekintik, bár ennek az ellenkezője is igaz. Gabot beszámol arról, hogy sok fogyasztó nem tudja megfelelően felmérni az élelmiszerek tényleges ökológiai hatását.

Az adatok pillantása azt mutatja, hogy sok hazai termék környezetbarát kategóriába tartozik, de ez félrevezető lehet. Például a spanyolországi paprikát, amely fűtetlen üvegházakban nő, gyakran kevésbé környezetbarátnak tartják, mint a német fajtát. Valójában a spanyol paprika környezetbarátabb lehet, mivel kevesebb fosszilis tüzelőanyagot igényel a fűtéshez, míg a német paprika fűtött rendszerekből származik. Ez azt mutatja, hogy mennyire fontosak az eredetre és a környezetvédelmi címkékre vonatkozó pontosabb információk fogyasztásunk fenntarthatóbbá tétele érdekében.

Más felfogás, más valóság

A német fogyasztók gyakran azt feltételezik, hogy a helyi élelmiszerek ökológiai egyensúlya jobb. A Göttingeni Georg-August Egyetem kutatói tanulmányukban egyértelművé tették, hogy az importált élelmiszerek sok esetben környezetbarátabbak. A környezeti hatásvizsgálatból kiderül: Míg a német paprika értéke 32,7, addig a spanyolpaprikáé 49,5, a marokkóié pedig még 55,1. Ami az almát illeti, a németek 23,7-re értékelik a hazai termékeket, míg a chilei almát lényegesen rosszabbul, 59,5-re értékelik. Hasonló minták láthatók a marhahúsban is. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy a származás önmagában nem elegendő a fenntartható döntések meghozatalához.

A Közgazdasági Intézet kiemeli, hogy a marhahús CO₂-kibocsátása akár 40-szer magasabb is lehet, mint más fehérjeforrások esetében. Ez jól mutatja azt a hatalmas ökológiai lábnyomot, amelyet étrendünk gyakran hagy maga után. A fogyasztóknak ezért nemcsak a termékek eredetére kell alapozniuk vásárlási döntéseiket, hanem tájékozódniuk kell a tényleges környezeti és éghajlati hatásokról is.

Nagyobb átláthatóság szükségessége

A jelenlegi felmérésből az is kiderül, hogy sok válaszadó nem kellően tájékozott ahhoz, hogy megalapozott vásárlási döntéseket hozzon. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a közlekedés hatásait gyakran túlbecsülik, és a nemzetközi kereskedelem önmagában nem káros a környezetre. Az egyértelműbb termékcímkézés elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztók jobban megértsék a valódi környezeti hatásokat. Kutatás és tudás ezért azt ajánlja, hogy a fenntartható vásárlási döntések előmozdítása érdekében az eredetmegjelöléseket más információkkal, például környezetvédelmi címkékkel együtt súlyozzák.

Végül egy dolog világos marad: érdemes egy lépést hátralépni, és megkérdőjelezni saját vásárlási szokásait. Ha tudjuk, honnan származnak az élelmiszerek és hogyan készülnek, az nemcsak ízlelőbimbóinkat védheti, hanem a környezetet is. Térjünk rá!