Indul az Atair kutatóhajó: háromdimenziós északi-tengeri felmérés!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Az "Atair" kutatóhajó 2025. július 22-én indul Bremerhavenben, hogy felmérje az Északi-tengert a fontos környezeti paraméterek elemzése céljából.

Das Forschungsschiff "Atair" startet am 22.07.2025 in Bremerhaven zur Vermessung der Nordsee, um wichtige Umweltparameter zu analysieren.
Az "Atair" kutatóhajó 2025. július 22-én indul Bremerhavenben, hogy felmérje az Északi-tengert a fontos környezeti paraméterek elemzése céljából.

Indul az Atair kutatóhajó: háromdimenziós északi-tengeri felmérés!

Az „Atair” kutatóhajó ma indult el Bremerhavenből egy lenyűgöző, három és fél hetes útra, amely nemcsak 3500 tengeri mérföldet tesz meg a skóciai Aberdeenig, hanem átfogó háromdimenziós képet is kíván készíteni az Északi-tengerről. Ezt az információt a Szövetségi Tengerészeti és Hidrográfiai Ügynökség (BSH) biztosítja, amely a Helmholtz Center Hereon-nal együttműködve végzi a jelenlegi méréseket. Az adatok kulcsfontosságúak az óceán fizikai-kémiai állapotának elemzéséhez, és több mint 20 környezeti paraméter áttekintésének megszerzéséhez, beleértve a hőmérsékletet, a sótartalmat és az oxigénszintet.

A BSH jelentése szerint a legfrissebb mérések azért különösen izgalmasak, mert kimutatják a nagy folyók, például az Elba és a Rajna hatását az északi-tengeri ökoszisztémára. Az ezekből a folyókból származó édesvíz növekvő mennyisége csökkentette a tenger sótartalmát. Ennek messzemenő hatásai lehetnek a tengeri biológiai sokféleségre, és ez a folyamatban lévő kutatás kulcsfontosságú szempontja. Az elmúlt években azért vezették be ezeket az éves felméréseket, hogy jobban megérthessük és dokumentálhassuk az Északi-tenger állapotát.

Fontos mérőállomások és műszaki követelmények

Az expedíció során összesen 111 mérőállomást keresnek fel különböző fizikai és kémiai mérések elvégzésére. A 2021-ben szolgálatba állított, LNG-meghajtással felszerelt „Atair” hajó 18 fős legénységet és 15 tudóst tud befogadni modern laboratóriumokban. A BSH fontos tengeri területeken is tervezi a víz alatti akadályok felkutatását. A kritikus infrastruktúrák, például az adatkábelek és csővezetékek nem állnak a középpontban, de a szakértők továbbra is figyelmeztetnek az Északi-tengeren zajló szabotázs veszélyeire.

A felmérés során összegyűjtött adatok nemcsak a tudósok számára fontosak, hanem a nemzetközi klímajelentésekbe is beépülnek. Az összegyűjtött információk jelentős részét az ICES-jelentés az óceán éghajlatáról (IROC) foglalja össze, amelyet 2025 végén fognak megjelenni. Ez a jelentés részletesen elemzi az óceánokban bekövetkezett változásokat, különös tekintettel az éghajlati hatásokra.

Klímaváltozás és óceánkutatás

Az északi-tengeri mérések egy egyre sürgetőbb kérdés kontextusába kerülnek: Hogyan érinti az éghajlatváltozás az óceánokat? Az óceáni áramlatok sok vonatkozása még mindig kevéssé ismert, annak ellenére, hogy óriási jelentősége van a globális közlekedés, élelmiszertermelés és turizmus szempontjából. Az ezen és hasonló kutatóutak eredményei segíthetnek a jövőbeni változások jobb megértésében és megfelelő intézkedések kidolgozásában.

Tekintettel az éghajlatváltozás által támasztott óriási kihívásokra, elengedhetetlen, hogy az olyan országok, mint Németország, innovatív intézkedéseket hozzanak az óceánkutatás terén. A BSH úttörő ebben a tekintetben, mivel ez az egyetlen nemzet, amely átfogó és strukturált felmérést végez az Északi-tengerről.

Az „Atair” expedíció ismét megmutatja a német tengerkutatás elkötelezettségét, és elindít egy olyan kritikus szakaszt, amelyben az óceánjainkról és azok állapotáról való tudás rendkívül fontos a jövő generációi számára.