A szakszervezetek mozgásban: békekonferencia, mint fordulópont Salzgitterben

A szakszervezetek mozgásban: békekonferencia, mint fordulópont Salzgitterben

A változás és a szolidaritás jegyében július közepén került sor a harmadik „Béke Szakszervezeti Konferenciára” a teljesen elfoglalt salzgitteri szakszervezeti épületben. Szervezte a Rosa Luxemburg Alapítvány és az IG Metall Salzgitter-Peine, az esemény mintegy 250 elkötelezett fiatal résztvevőt vonzott a helyszínen, miközben több mint 1000 érdeklődő követte a streamet. Ezt a konferenciát a szakszervezeti viták és útmutatások fontos helyszínének tekintették, különösen akkor, amikor a társadalmi és társadalmi feszültségek fokozódnak.

A konferencia fő témája a társadalom progresszív militarizálása volt, amely az elmúlt három évben erősödött. Egyre többen fogalmaztak meg kritikát a reklámok mindennapi életre gyakorolt ​​hatásával és ennek a jóléti államra gyakorolt ​​következményeivel kapcsolatban. Dierk Hirschel, a Ver.di vezető közgazdásza rámutatott, hogy a fegyverkezés finanszírozása nemcsak az oktatási intézményekben, hanem a közszolgáltatásokban is érezhető negatív hatásokkal jár. Az áldozatok légkörében a munkaadók bércsökkentést és meghosszabbított munkaidőt követelnek, ami tovább növeli a munkavállalók aggodalmát.

Konfliktusok és társadalmi eredmények

Központi téma volt az elosztási konfliktusokról, valamint a munkaügyi és szakszervezeti jogok elleni támadásokról szóló vita is. A konferencia megmutatta, hogy a növekvő háborús veszély a kapitalizmus rendszerszintű válságának az eredménye. Ingar Solty, a Rosa-Luxemburg-Stiftung munkatársa elmagyarázta a különböző társadalmi és gazdasági szinteken átívelő összetett válságdinamikát. Ez a betekintés rávilágított arra, hogy a szakszervezeteknek aktívan foglalkozniuk kell a háború és a béke kérdéseivel.

A megbeszélések pártpolitikai határokon átnyúlóan zajlottak, és rámutattak a szolidaritáson alapuló szakszervezeti stratégia fontosságára annak érdekében, hogy mind a háború, mind a béke specifikusan foglalkozzanak. A konferenciát a háborúról és békéről folyó szakszervezeti vita igazi mérföldköveként értékelték, és kiindulópontként kívánják szolgálni a további regionális diskurzusokhoz. Sürgősen figyelmeztettek egy harmadik világháború veszélyére, és hangsúlyozták a szakszervezeti alapú békemozgalom sürgősségét.

Bepillantás a szakszervezetek történetébe

A jelenlegi megbeszélések kontextusának jobb megértéséhez érdemes egy pillantást vetni a szakszervezetek történetére. Miután 1933. január 30-án a nemzetiszocialisták hatalomra kerültek, megszűntek a szabad szakszervezetek Németországban. A szakszervezeti épületek későbbi, 1933. május 2-i SA- és SS-kommandósok általi elfoglalása a Német Munkásfront megalapításához vezetett, ami megszakította az utolsó kapcsolatot az eredeti munkásszervezetekkel. A második világháború után újra engedélyezték a szakszervezetek alapítását Németországban, ami a szakszervezetek megalakulásához vezetett Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) 1949 vezetett.

Az azóta eltelt évek nagy eredményekkel teltek: a béremelések, a munkaidő heti 40 órára csökkentése és a karácsonyi jutalmak bevezetése csak néhány mérföldkő. Ennek ellenére a DGB szerint a tagok száma jelentősen csökkent 1991 óta – 12 millióról 5,7 millióra 2021-ben. A taglétszám csökkenése a hagyományos ipari ágazatok hanyatlásával és a globalizációval függ össze. E kihívások ellenére a DGB továbbra is aktív és küzd a munkavállalók jogaiért.

A jelenlegi viták és a szakszervezeti történelem összhangja azt mutatja, mennyire fontos a társadalmi igazságosság és béke tudatosítása. Az elmúlt évek fejleményei egyértelműen azt mutatják, hogy a társadalmi eredmények nincsenek kőbe vésve, és továbbra is vitathatatlan a koherens jövőbeli stratégia szükségessége.