Zöld acél Németországban: a Salzgitter AG dacol az Arcelor-Mittal regressziójával!
A Salzgitter AG zöldacélba fektet be, és stratégiai projekteket hajt végre a CO2-kibocsátás csökkentésére, míg az ArcelorMittal kilép.

Zöld acél Németországban: a Salzgitter AG dacol az Arcelor-Mittal regressziójával!
A német acéliparban rendkívül pörögnek a dolgok. Miközben a Salzgitter AG fáradhatatlanul dolgozik zöldacél projektjén, a világ legnagyobb acélgyártója, az ArcelorMittal meghátrált. Újra Weser futár A jelentések szerint az ArcelorMittal leállította az alacsony CO2-kibocsátású termelési módszerekre való átállást Brémában, és továbbra is a szénre és kokszra támaszkodik. Ez a döntés éles ellentétben áll a Salzgitter AG törekvéseivel, amely hamarosan közvetlen redukciós üzemet indít Salzgitterben.
A Salcos (Salzgitter Low CO2 Steelmaking) projekt nem csak a zöldacél gyártás irányadója, hanem annak a jele is, hogy az átalakulás lehetséges. A Salzgitter több mint kétmilliárd eurót fektet be, a szövetségi kormánytól 700 millió eurós, Alsó-Szászországtól pedig 300 millió eurós támogatást kap. Alsó-Szászország tartomány a Salzgitter AG részvényeinek 26,1%-át is birtokolja, és ezért befolyással van a vállalati politikára. A megújuló energiák és a hidrogénhálózatok Alsó-Szászországban való bővítését politikailag is támogatják, még akkor is, ha az állami támogatást nem az ArcelorMittal használja fel.
Előrelépés más gyártóktól
Így is Daily Mirror Három német versenytárs – a Thyssenkrupp Steel, a Salzgitter AG és a Stahl-Holding-Saar (SHS) – folytatja átállását a klímabarátabb acélgyártásra. A Thyssenkrupp a duisburgi közvetlen redukciós üzem üzembe helyezését tervezi, még akkor is, ha jelenleg a jövedelmezőség határán működik. A Salzgitter pedig fokozatosan lecseréli három széntüzelésű nagyolvasztóját, és környezetbarátabb alternatívákkal cseréli le azokat.
Az SHS, amely többek között a Dillinger Hüttenwerke-t és a Saarstahlt is magában foglalja, szintén ambiciózus terveket dolgozott ki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Az ArcelorMittal viszont továbbra is ellenáll Brémában és Eisenhüttenstadtban, annak ellenére, hogy lehetősége van 1,3 milliárd euróval hozzájárulni az átálláshoz. Visszaesés, amelyet az egész iparág figyelmeztető jelének tekintenek.
Az átalakulás kihívásai
De a kihívások éppen olyan nagyok, mint az ambíciók. A jelentés szerint ZDF A hidrogén-infrastruktúra hiánya akadályozza a zöldacél előállítását. Csővezetékek és elektrolizátorok hiányoznak, ami lassítja a tervezett átalakítást. Emellett az olyan cégek, mint a Thyssenkrupp, évi 300-400 millió eurós többletköltséggel számolnak az új feltételek mellett.
Fokozódik a vita Németország jövőbeli piaci pozíciójáról a globális versenyben. A zöldacél működőképes piaca a versenyképesség előfeltételévé válik. A kötelező érvényű vásárlási garanciák hiánya tovább bonyolítja a helyzetet. Andreas Löschel gazdasági szakértő is szkeptikus, és világos politikai keretfeltételeket kér e változtatások lehetővé tételéhez.
Politikai támogatást kérnek különböző oldalakról, és az IG Metall is bírálja az ArcelorMittal kivonulását, mivel ez rövidlátó, és szóba kerül az iparág válságcsúcstalálkozója. A zöld acél álma törékeny, de korántsem kudarcot vallott. Németországnak azonban a fenntartható acélgyártás felé vezető útja most jobban, mint valaha, merész lépésekre és politikai egyértelműségre van szüksége.