Mehmet Çakas deportálása: A Red Aid vészharangot fúj a kurd jogokért!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A Red Aid azt kéri, hogy függesszék fel Mehmet Çakas kurd aktivista Törökországba való kitoloncolását emberi jogi aggályok miatt.

Die Rote Hilfe fordert die Aussetzung der Abschiebung des kurdischen Aktivisten Mehmet Çakas in die Türkei wegen Menschenrechtsbedenken.
A Red Aid azt kéri, hogy függesszék fel Mehmet Çakas kurd aktivista Törökországba való kitoloncolását emberi jogi aggályok miatt.

Mehmet Çakas deportálása: A Red Aid vészharangot fúj a kurd jogokért!

Aggasztó fellebbezésben a Piros segítség a nyilvánosság számára, és felszólít Mehmet Çakas kurd aktivista Törökországba való kitoloncolásának megfenyegetettségének azonnali felfüggesztésére. Ez az intézkedés a szervezet szerint veszélyes precedenst teremthet, és veszélyezteti a politikailag aktív németországi kurdok alapvető jogait. Anja Sommerfeld, a Red Aid szóvivője szerint a közelgő kitoloncolás riasztó jelzés arra vonatkozóan, hogy a német hatóságok készek átadni az embereket egy olyan rezsimnek, amely brutálisan üldözi az ellenzéki szereplőket.

Bizonytalan jövő előtt áll Mehmet Çakas, akit 2024 áprilisában börtönbüntetésre ítélt a Celle-i Legfelsőbb Regionális Bíróság a Kurdisztáni Munkáspártban (PKK) való tagság miatt. Azzal vádolták, hogy 2019 és 2021 között regionális tisztségviselőként dolgozott Brémában, anélkül, hogy konkrét bűncselekmények történtek volna. Bár a börtönből való rendes szabadulását 2024 októberére tervezik, bármikor kitoloncolhatják, amit a Red Segély elfogadhatatlannak tart.

Kérjen védelmet a kínzás ellen

Tekintettel az emberi jogok törökországi folyamatos megsértésére, a Rote Hilfe nincs egyedül aggodalmaival. Amint azt különböző jelentések mutatják, az elmúlt években jelentősen romlott a törökországi kurd foglyok helyzete. A jelentés szerint a Török Emberi Jogi Alapítvány TIHV 2014 óta több mint 7500 ember vagy hozzátartozóik nyújtottak be kínzás miatti keresetet, a legtöbb panasz az elmúlt hat évben érkezett be. Ami különösen riasztó, hogy a kínzások áldozatai gyakran politikai foglyok, akiket körülményeik miatt zárnak be. Az érintettek között aránytalanul magas a kurd etnikai identitás aránya.

Egy különösen nehéz eset jól mutatja a helyzetet: egy kurd, akiről bebizonyosodott, hogy megkínoztak Törökországban, szintén közelgő kitoloncolási értesítéssel néz szembe. A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) elismeri a kínzást, ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy politikai meggyőződésen alapult-e. A kritikusok, például Roland Meister ügyvéd, a BAMF-et a kínzás nem megfelelő relativizálásával vádolják.

Politikai vita és közelgő bírósági tárgyalások

Rote Hilfe úgy látja, hogy Çakas és más kurd aktivisták esetleges deportálása jelentős beavatkozást jelent a németországi politikai szerepvállalásukba. Véleményük szerint ez az intézkedés ismét ösztönözheti a politikailag aktív kurdokkal szembeni elnyomó intézkedéseket. Rote Hilfe a kitoloncolás felfüggesztése mellett Çakas menedékkérelmének elismerését is szorgalmazza, amelyet a BAMF elutasított. Folyamatban van egy tárgyalási fellebbezés, melynek tárgyalását 2024. szeptember 8-ra tűzték ki.

A növekvő elnyomás légkörében Törökországban, ahol a tekintélyelvűség és az emberi jogi normák figyelmen kívül hagyása a napirend, egyre sürgetőbbé válik a kérdés, hogy Németország hogyan kezeli az ilyen eseteket. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette kormány szigorúbb intézkedései hozzájárulnak a kínzás és a rossz bánásmód folytatódásához, ami a törökországi jogállamiság elégtelenségében is megmutatkozik.

A Mehmet Çakas deportálásával kapcsolatos közelgő vita nemcsak sorsát határozhatja meg, hanem messzemenő hatást gyakorolhat a németországi kurd közösségre is. Felismerik-e az illetékes hatóságok, hogy ezzel a döntéssel veszélyes területre lépnek, vagy továbbra is figyelmen kívül hagyják az emberi jogokbarátabb politikák iránti felhívást? A fejlődés továbbra is nagyon izgalmas nézni.