Németország fizet az afgánoknak: 6500 eurót vízum helyett – mi van mögötte?

Németország fizet az afgánoknak: 6500 eurót vízum helyett – mi van mögötte?

A héten a német politika hírei keltik fel a kavarodást: a szövetségi kormány úgy döntött, hogy az elfogadási visszaigazolást kapott afgánoknak rendes vízum helyett anyagi ellentételezést ajánl fel. Ez az azonnal működő program körülbelül 60 embert érint az emberi jogi listán, és körülbelül 600-at, akik az áthidaló programban részt vevő pakisztáni távozásra várnak. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy megkönnyítse a visszatérési folyamatot, és új perspektívát kínáljon a bizonytalan helyzetben lévő afgánoknak.

A felajánlott összeg 6500 euró körül mozog egyedülálló nők esetében. Ez az összeg az indulás előtti 1500 euróból és az indulási támogatásból 5000 euróból áll. A családoknál ez az összeg a létszám függvényében növekszik. A szövetségi kormány azt várja ettől az anyagi támogatástól, hogy ne csak megkönnyítse a hazatérő családok Pakisztánból való visszatérését, hanem új kezdetet is adjon számukra a gazdasági nehézségekkel küzdő szülőföldjükön.

Az afganisztáni helyzet

Egy pillantás Afganisztánra, hivatalosan Afganisztáni Iszlám Emirátusra, megmutatja, milyen kihívásokkal néz szembe az ország. Afganisztán tengerparttal nem rendelkező dél-ázsiai ország, Pakisztán, Irán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kína veszi körül. Területe 652 864 négyzetkilométer, és eseménydús történelme, amelyet különböző kultúrák és vallások jellemeznek. A főváros, Kabul becslések szerint 40-50 millió lakost számlál, és történelmileg az innováció és a kulturális csere központja volt.

Sajnos az ország múltját kiterjedt háborúk is jellemezték, beleértve az 1970-es évek végén a szovjet inváziókat és az Egyesült Államok katonai beavatkozását 2001-ben. A tálibok 2021-es hatalomra kerülését követően a nemzetközi közösség nagyrészt nem ismerte el a rezsimet, nagyrészt az emberi jogok súlyos megsértése miatt, különösen a nők ellen.

Várakozás a távozásra

Jelenleg mintegy 2100 afgán állampolgár várja Pakisztánban és Afganisztánban, hogy elhagyja az országot. A helyzet súlyos, mivel több mint 200-at már visszaküldtek Pakisztánból Afganisztánba, ahol bizonytalan helyzetben kell élniük. A jelentések szerint a deportáltak közül 20-an már visszatértek Pakisztánba, hogy megoldást reméljenek.

2025 őszén újra megkezdődött az Alexander Dobrindt (CSU) belügyminiszter vezetésével hónapokra leállt beutazási visszaigazolás feldolgozása, azonban eddig csak ketten léphettek be rendszeresen az országba, miközben mintegy 110 személy vízumát bírósági úton érvényesítették. Tekintettel a múltban a szövetségi kormány és a tálib rezsim között az esetleges deportálásokról kezdeményezett tárgyalásokra, a tálibok nemzetközileg kritizált politikája ellenére a helyzet sokak számára továbbra is bizonytalan.

Kritika és kilátások

Wiebke Judit a Pro Asyltől élesen bírálta a szövetségi kormány tárgyalásait, és nemzetközi jogot sértő botrányról beszél. Az afganisztáni helyzet és a menekültek nehéz visszatérése olyan kérdések, amelyek nemcsak Németországot, hanem az egész nemzetközi közösséget is kihívás elé állítják. Afganisztán, a gazdag kulturális örökséggel és természeti gazdagsággal rendelkező ország azzal a feladattal néz szembe, hogy kilábaljon az erőszak és a szegénység körforgásából.

Ezekkel az átfogó intézkedésekkel a szövetségi kormány megpróbál választ adni a hatalmas humanitárius kihívásokra. Hogy ez elég lesz-e a szorongás enyhítésére és pozitív fordulat előidézésére, az majd kiderül.

A témával kapcsolatos további információkért a következő cikkekben olvashat: az-online, Wikipedia, Britannica.