87 évvel a Kristályéjszaka után: Zsidók féltik a biztonságukat

87 évvel a Kristályéjszaka után: Zsidók féltik a biztonságukat

Ma, 2025. november 9-én a 87 évvel ezelőtti szörnyű Kristallnacht pogrom áldozataira emlékezünk. Azon a napon Németországban zsinagógák égtek, életeket pusztítva, és ma is érezhető sebhelyeket hagyva hátra. Sabine Sütterlin-Waack (CDU) belügyminiszter aggodalmának adott hangot egy közelmúltbeli nyilatkozatában a sok zsidó ember által érzett folyamatos félelem miatt. Ezek a félelmek azt mutatják, hogy a németországi zsidó polgártársak nem élvezik azt a szabadságot, amelyet a többi állampolgár élvez. Sütterlin-Waack hangsúlyozza: „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a zsidók biztonságban érezhessék magukat.”

A Kristalléjszaka, más néven Kristalléjszaka az antiszemita üldöztetés egyik legrosszabb időszakát képviseli Németországban. 1938. november 9-én és 10-én széles körű zavargások törtek ki, amelyek során nemzetiszocialista csapatok, valamint számos német civil brutálisan megtámadták a zsidó üzleteket és intézményeket. Több mint 1400 zsinagógát semmisítettek meg, és legalább 91 ember meghalt, míg a becslések szerint 30 000 zsidó férfit tartóztattak le és deportáltak koncentrációs táborokba. Az esemény, amelyet Ernst vom Rath német diplomata meggyilkolása váltott ki, a holokauszt előfutára volt, amely hatmillió zsidó meggyilkolásához vezetett. Ezt az éjszakát a történelem fordulópontjának tekinti, amely megosztotta a társadalmat az erkölcsi cselekvés és a vak engedelmesség között, miközben a világ figyelt, és gyakran csak néz.

Betekintés a jelenbe

De a veszély még ma is jelen van sok zsidó ember elméjében. Különösen Schleswig-Holsteinben jelenleg nincs konkrét veszély a zsidó intézményekre, ahogy Sütterlin-Waack hangsúlyozza. Ennek ellenére szoros kapcsolatban áll a zsidó közösségekkel a rendőrségi intézkedések adaptálása és a biztonságérzet növelése érdekében. Történelmi szempontból egyértelmű, hogy a németországi zsidó közösségek több évszázados múltra tekinthetnek vissza, amely virágzó időszakokat és tragikus fordulópontokat egyaránt magában foglal.

A német földön élő zsidó történelem 321-ig nyúlik vissza. Az évszázadok során élénk zsidó kultúra alakult ki, amely a XX. századig tartott. A felvilágosodás a zsidók politikai emancipációjához vezetett, még akkor is, ha történelmüket a kirekesztés, a gyűlölet és az erőszak erősen jellemezte. A nemzetiszocialisták 1933-as hatalomra kerülése után a zsidók példátlan irtópolitikát éltek át. A háború után a zsidó élet lassan felépült. Az 1990-es években a volt Szovjetunió területéről érkező zsidók beözönlésével a németországi zsidó közösség ismét fellendülést élt át. Németország ma Európa harmadik legnagyobb zsidó közösségével rendelkező országok egyike.

Emlékezés és megemlékezés

A mai emléknap alkalmából számos városban zajlanak megemlékező rendezvények. Gunter Demnig botláskövei a nemzetiszocializmus és a zsidó élet pusztításának áldozataira emlékeztek. Ezek a kis kőlapok, amelyeket a náci rezsim áldozatainak házai elé raknak, olyan szimbólumok, amelyeket nem szabad elfelejteni. Különböző városokban is szerveznek takarítási kampányokat a zsinagógák és a zsidó emlékművek megtisztítására, valamint az emlékhely kialakítására, különösen akkor, amikor az antiszemitizmus továbbra is az újra terjedésének jeleit mutatja.

A lübecki zsinagóga ellen 1994 márciusában elkövetett felgyújtás egy újabb példa a kihívásokra, amelyekkel a zsidó élet még ma is szembesül. A szabadsághoz és biztonsághoz vezető út továbbra is sziklás sok németországi zsidó számára. De továbbra is minden erőnkkel azon fogunk dolgozni, hogy a tiszteletteljes és békés együttélés megvalósuljon, amire a jövőben is kellő figyelmet kell fordítanunk.