A tőkehal és a hering halászata: A tudósok riadót fújnak!

A tőkehal és a hering halászata: A tudósok riadót fújnak!

Hétfőn az EU halászati ​​miniszterei súlyos döntés előtt állnak, amely befolyásolhatja a balti-tengeri tőkehal és hering sorsát. Rainer Froese, a Geomar Helmholtz Központ neves tudósa a két faj halászatának átfogó betiltását szorgalmazza. Úgy véli, hogy legalább egy évig – ideális esetben két-három évig – a hálózaton kívül kell maradniuk, hogy helyreállítsák és megvédjék a tengeri élőhelyeket. a stern.de jelentése szerint...

A helyzet riasztó: a balti-tengeri hering és tőkehal súlyosan veszélyeztetett, és e fajok kereskedelmi halászata gyakorlatilag leállt. A szakértők attól tartanak, hogy a balti-tengeri kereskedelmi halászat végére értünk. Ennek oka az évek óta tartó túlhalászás és az éghajlatváltozás hatásai. [Az ARD médiakönyvtár azt mutatja, hogy…](https://www.ardmediathek.de/video/gut-zu-wissen/leere-meere-die-laufen-von-ueberfischung-und-klimaw andel/br/Y3JpZDovL2JyLmRlL2Jyb2FkY2FzdC9XT046MzE1NDEzNDU5ODEzX0YyMDIyV08wMDQ3MzRBMDpjaGFubmVsXzI4MTA3)

A túlhalászás következményei

Froese különösen bírálja azokat a halászati ​​gyakorlatokat, amelyek a szaporodás előtt kifogják a halakat, ugyanakkor fenékvonóhálók használatával elpusztítják a táplálkozási és ívási területeket. Ráadásul a vizek túltrágyázása oxigénhiányhoz vezet, ami tovább veszélyezteti a halak élőhelyeit. Az EU Bizottsága már javasolta a tőkehal és a balti-balti hering nyugati részének elkerülhetetlen járulékos fogásaira vonatkozó meglévő korlátozások fenntartását, de a maximális mennyiségek csökkentésével.

De nem mindenki látja elegendőnek az intézkedéseket. Christopher Zimmermann, a Thünen Intézet munkatársa arra figyelmeztet, hogy a heringhalászat abbahagyását „puszta katasztrófának” tekintenék, mivel a halászok csak kevés bevételre tehetnek szert más fajokból, például vízkőhalból és lepényhalból. A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tagjaként tanácsot ad az EU Bizottságának a maximális fogási szint meghatározásában.

a közös halászati ​​politika irányelvei

Az EU elkötelezett a halállományokkal való fenntartható gazdálkodás mellett a közös halászati ​​politika (KHP) révén. Az egyik hangsúly itt a túlhalászott állományok helyreállításán van. A KHP szigorú követelményeket ír elő nemcsak a halállományok védelmére, hanem a versenyképes halászati ​​ágazat előmozdítására és a halászati ​​termékek piacának stabilizálására is. A BMELH arról tájékoztat, hogy...

2019-ben életbe lépett a kirakodási követelmény, amely kimondja, hogy minden szabályozott halfajt ki kell rakodni – beleértve a méreten aluli állatokat és a járulékos fogásokat is. A maximális fogási szintek éves meghatározása tudományos ajánlásokon alapul, és célja a fenntartható gazdálkodás biztosítása. Az Északi-tenger fennmaradó állományainak nagyobb mértékű felhasználása némi reményt mutat, mivel a tőkehal lassan visszatér oda. De itt is vannak kihívások, mivel az óceán felmelegedése északabbra tolja a halfajokat.

A tőkehal és a hering sorsa a mérlegen múlik, és az, hogy az uniós miniszterek megfelelő döntéseket hoznak-e az állományok védelme érdekében, még várni kell. Egy azonban világos: a halászat újragondolása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a Balti-tenger pincefalait megőrizzük a jövő generációi számára.