ArcelorMittal: A brémai acélművek a szén-korszakban marad a hidrogén helyett!

ArcelorMittal: A brémai acélművek a szén-korszakban marad a hidrogén helyett!

Veszélybe kerülhet a brémai gazdaság levesében lévő só: Wolfgang Gerke, a vállalati stratégiák tekintélyes szakértője élesen bírálta az ArcelorMittal döntését, amely kezdetben elutasította a brémai acélmű hidrogéntermelésre való átállását. Gerke ezt a lépést „alattomosnak” és „rendetlenségnek” minősítette. Ez a döntés sokak számára meglepő, különösen a brémai szenátus és a CDU számára, akik a helyszín alkalmazkodóképességében bíztak.

Egy ambiciózus projekt volt a láthatáron. Az ArcelorMittal végre megkapta a lendületet, hogy maga mögött hagyja a szenet és a kokszot, és ugrást tegyen a hidrogéntermelés felé. Ám az Eisenhüttenstadt átalakulását is érintő milliárdos projekt elutasításával bizonytalanság keletkezik. Ahogy a napi hírek 1,3 milliárd eurós támogatásról számoltak be, de a gazdasági hatékonyság hiánya és a hidrogén alacsony elérhetősége miatt a cég irányt váltott.

Miért olyan fájdalmas a döntés

Az ArcelorMittal döntése a változtatás elutasításáról akkor született, amikor a növekvő CO2-tanúsítványok és a magas energiaköltségek miatti nyomás érezhetően nőtt. Az előrejelzések azt feltételezik, hogy a hagyományos acélgyártás Európában, így Brémában is, körülbelül öt év múlva már nem lesz életképes. Gerke azt gyanítja, hogy a vállalat igyekszik a lehető legtovább fenntartani a hagyományos termelési módszereket, hogy maximalizálja a profitot, mielőtt az ajtókat bezárják.

E döntés hatása nem csak a brémai munkahelyeket érinti, hanem a német acélipart is szélesebb körben érinti. Végül ez az ágazat jelentősen hozzájárul az ország CO2-kibocsátásához. Andreas Bovenschulte polgármester már hangsúlyozta, hogy az acélművek szén-dioxid-mentesítésének „nincs alternatívája”.

Kitekintés a jövőbe

Mi segít ebben a helyzetben? A szakértők egyetértenek: minden érintett részéről határozott együttműködésre van szükség. Ahogy a Oliver Wyman Az elemzés azt mutatja, hogy az acélgyártás innovatív megközelítései nemcsak a CO2-kibocsátás jelentős csökkentését segíthetik elő, hanem Németország technológiai vezető szerepét is biztosíthatják. Ennek a törekvésnek a gyakorlati megvalósításához azonban a politika, az üzleti élet és a kutatás elkötelezett hálózatára van szükség.

A brémai szenátus 250 millió euró értékben külön alapot hozott létre. Szövetségi támogatással összesen 1,3 milliárd euró állt volna rendelkezésre az acélmű átalakításának előmozdítására. De most felmerül a kérdés: mi lesz ezután? A brémai szenátus csalódott, és máris kritikus hangokat emelt ki a politikában.

Az elkövetkező évek meghatározóak lehetnek abban, hogy Bréma üzlethelyiség marad-e, vagy jelentéktelenné válik. A környezetbarátabb termelési módszerekre való fokozatos átállás reménye továbbra is fennáll – mert a zöldacél lehet a fenntartható jövő kulcsa. De a színészek hajlandósága nélkül, hogy merjenek új dolgokat kipróbálni és az együttműködést hangsúlyozzák, ez az álom gyorsabban összeomolhat, mint gondolná.