Bréma a zöldacélért küzd: a Bovenschulte gyors cselekvésre szólít fel!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Az acélipar ökológiai átalakítására szólít fel Bovenschulte, Bréma polgármestere az SPD berlini pártkonferenciáján.

Bremens Bürgermeister Bovenschulte fordert eine ökologische Transformation der Stahlindustrie auf dem SPD-Parteitag in Berlin.
Az acélipar ökológiai átalakítására szólít fel Bovenschulte, Bréma polgármestere az SPD berlini pártkonferenciáján.

Bréma a zöldacélért küzd: a Bovenschulte gyors cselekvésre szólít fel!

Tegnap Bréma polgármestere, Andreas Bovenschulte (SPD) állt a figyelem középpontjában a berlini szövetségi pártértekezleten. Nem hagyott kétséget afelől, hogy a németországi acélipar hevesen vitatott kérdés. Az SPD egyhangú határozata felszólítja a szövetségi kormányt, hogy aktívan mozdítsa elő az acélgyártás klímabarát átalakítását buten és belül jelentették.

A pártkonferencián Bovenschulte az acélgyártás ökológiai fordulatának szükségességét hangsúlyozta. A kulcsfontosságú aggodalomra ad okot a zöldacél használata, amely olyan innovatív módszerekkel lehetséges, mint a hidrogén-direkt redukció (hidrogén-DRI). Ez a technológia jelentősen csökkentheti a CO₂-kibocsátást – a nagyolvasztókban használt acél tonnánkénti 1800 kg-ról 200 kg alá, ami azt mutatja, hogy a klímasemlegesség felé vezető út nagyon is elérhető. Hangos techzeitgeist.de Németországban 2030-ig mintegy 30 milliárd eurós beruházásra is kilátás van erre a technológiára.

Acélipari vállalat átalakulóban

Az Arcelor-Mittal bejelentése azonban visszalépést hozott, miszerint egyelőre felfüggeszti a brémai zöldacél-gyártás átalakításának terveit. Bovenschulte éles kritikát fogalmazott meg a vállalatvezetéssel szemben, és aktív politikai fellépésre szólított fel a dezindusztrializáció ellen. A hidrogéngazdaságra való átállás és az elektromobilitás különösen népszerű a küldöttek körében, akik az ipart a jövő kulcsszektorának tekintik.

Egyre nagyobbak az aggodalmak a németországi ipari lemaradás miatt. A főbb európai szereplőkre való visszatekintés azt mutatja, hogy nem csak Németországban, hanem más országokban, például Svédországban és Ausztriában is új technológiákat és kezdeményezéseket vezetnek be a CO₂ csökkentésére. Az osztrák acélóriás, a Voestalpine bejelentette, hogy termelése 2050-re teljesen CO₂-semleges lesz, és fokozatosan áttér az alacsonyabb kibocsátású energiaforrásokra. Ez egyértelművé teszi, hogy a gazdasági sikernek és az ökológiai igényeknek kéz a kézben kell járniuk a globális piacon való túléléshez boersianer.at.

Az átalakulás kihívásai

De az út sziklás. Az Arcelor-Mittal a brémai projektekből való kilépését a finanszírozási kötelezettségvállalások hiányával és a magas energiaárakkal indokolja. A vállalatokra ne csak a technológia fejlesztése nehezedik, hanem a megfelelő politikai keret megteremtése is. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a pénzügyi befektetések mellett az acélipar zöld átállásának befejezéséhez szükséges infrastruktúra is hiányzik.

A jövőre nézve egyértelmű, hogy az olyan innovatív megközelítések, mint a hidrogén DRI technológia, nemcsak ökológiai, hanem gazdasági előnyökkel is járhatnak. A zöldacél iránti kereslet növekszik, különösen 2027/2028-tól, és az acélipar kulcsszerepet játszhat a klímacélok elérésében. Azt azonban látni kell, hogy a politikusok időben megteszik-e a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az iparág megtehesse a nagy ugrást. Hiszen egy átfogó átalakulással új piaci dinamika várható – jó kéz kell hozzá!