Bremerhaven: A kutatók új igazságot fednek fel az Északi-sarkvidékről!

Bremerhaven: A kutatók új igazságot fednek fel az Északi-sarkvidékről!

Az Északi-sarkvidék változásairól szóló vita friss levegőt kap egy új Bremerhaven tanulmány révén. Az Alfred Wegener Intézet (AWI) kutatói megcáfoltak egy régóta fennálló feltételezést: a leghidegebb jégkorszakban nem volt összefüggő, masszív jégpolc az Északi-sarkvidéken, ezt sokan természetesnek vették. Ennek a felfedezésnek messzemenő következményei lehetnek a múlt és a jövő éghajlatának megértésében.

Évek óta vita folyik arról, hogy kialakult-e vastag jégréteg az Északi-sarkvidéken, amelyet sokan szilárdnak tartottak. Az AWI csapata a Jeges-tengerről és a Yermak-fennsíkról származó üledékmagokat vizsgálva megállapította, hogy az Északi-sarkot még az elmúlt 750 000 év szélsőséges hideg időszakaiban sem borította be teljesen jég. Ehelyett az adatok azt mutatják, hogy szezonális változások következtek be a tengeri jégben, és a nyílt víz továbbra is fennállt, ami kulcsfontosságú volt a tengeri élet szempontjából.

Tudományos módszertan

A kutatók nagy felbontású földi rendszermodellek segítségével szimulálták az éghajlati viszonyokat két hideg időszak alatt, amelyek körülbelül 21 000 és 140 000 évvel ezelőtt következtek be. Ezek a modellek megerősítették az üledékelemzések eredményeit, kimutatva, hogy extrém körülmények között is meleg atlanti víz áramlott az Északi-sarkvidékre. Ez a meleg víz megakadályozta, hogy az óceán egyes részei teljesen befagyjanak. Tehát a jég korántsem volt statikus; dinamikusan mozgott az évszakokkal, repedéseket és nyílt tereket képezve, amelyek fényt engedtek a vízbe, és így lehetővé vált az élet.

Jochen Knies, a tanulmány vezető szerzője kifejtette, hogy bár lokálisan rövid ideig jégpolcok is kialakulhattak, soha nem volt olyan hatalmas jégpolc, amely évezredeken át mindent beborított volna. Körülbelül 650 000 évvel ezelőtt az üledékekben csökkent a biológiai aktivitás, ami egy átmeneti esemény bizonyítékának tekinthető.

Jövőbeli kilátások és jelenlegi kihívások

Az új eredmények nem csak a történészek számára érdekesek. Segítenek a jövőbeli éghajlati modellek jobb megértésében is. Az Északi-sarkvidék most kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag; Ez a tény sürgősen szükségessé teszi a hideg és meleg időszakokra adott korábbi reakciók megértését a régió jövőbeli fejlődésének jobb előrejelzése érdekében.

A Colorado Egyetem friss előrejelzése szerint az Északi-sarkvidék gyakorlatilag jégmentes lehet a következő években. Műholdas megfigyelések azt mutatják, hogy 1978 óta jelentős mértékben csökkent a sarkvidéki tengeri jég mennyisége. Ennek megfelelően az első jégmentes nap több mint tíz évvel korábban következhet be, mint azt korábban feltételezték. Ezek a fejlemények az emberi befolyásnak, valamint a légköri és óceáni hőszállításnak köszönhetők.

Összefoglalva elmondható, hogy az Északi-sarkvidék kutatása változó állapotban van. A Bremerhavenből származó új eredmények nemcsak a régi mítoszokat csapják le, hanem fontos támpontokat is kínálnak mindarra, ami az éghajlatváltozással kapcsolatban az elkövetkező években és évtizedekben várható. A tengeri jég dinamikája és változásai, valamint a tengeri ökoszisztémák változásai komoly kihívások elé állítják – nemcsak a növény- és állatvilágot, hanem a part menti lakosokat is, akiknek új kockázatokkal kell szembenézniük.

Erről az úttörő tanulmányról további információkért és részletekért olvassa el a cikkét T Online valamint a sajtóközleményt AWI olvas. Ezen kívül érdekes előrejelzéseket találhat az Északi-sarkvidék jövőjével kapcsolatban az elemzésben Kutatás és oktatás.