Bremerhaven: Millió dolláros projekt a permafrost gyors olvadását vizsgálja

Bremerhaven: Millió dolláros projekt a permafrost gyors olvadását vizsgálja

A bremerhaveni Alfred Wegener Institute (AWI) izgalmas új projektet indított, amely világszerte felkelti a klímakutatók figyelmét. PeTCaT néven, ami a „Rapid Permafrost Thaw Carbon Trajectories” rövidítése, a cél az, hogy 2025 októbere és 2030 szeptembere között megvizsgálják, hogyan hat az örökfagy gyors olvadása az éghajlatra. A Schmidt Sciences non-profit szervezet mintegy 10,4 millió USA dollár – azaz mintegy 8,9 millió euró – támogatási összeggel támogatja ezt az úttörő projektet. Az AWI-vel a középpontban a projekt az Egyesült Államokból, Kanadából, Svédországból és Hollandiából érkezett kutatókat egyesíti a globális felmelegedés kihívásainak kezelésére.

Miért olyan fontos ez a projekt? Az Északi-sarkvidék a globális átlagnál gyorsabban melegszik, és több szén raktározódik a régió fagyott talajában, mint a légkörben – körülbelül kétszer annyi! A permafrost felolvadásával üvegházhatású gázok, például szén-dioxid és metán szabadulnak fel, ami tovább destabilizálja az éghajlatot. Guido Grosse projektmenedzser kiemeli, hogy a felső talajréteg olvadása minden nyáron megtörténik, míg az olvadó rétegek a hosszan tartó felmelegedés miatt mélyebbre kerülnek.

Kutatási módszerek és célok

Figyelemre méltó a projekt módszertana is. A PeTCaT távérzékelést és mély tanulási technológiákat használ az Északi-sarkvidék hirtelen felolvadási folyamatainak feltérképezésére. Alaszkából, Kanadából és Finnországból származó minták gyűjtésével a szerves anyagok bomlását és a felszabaduló szén mennyiségét vizsgálják. Egy új, műholdas kiértékeléseket és helyszíni méréseket is magában foglaló adatkészletet hoznak létre, hogy jobban megértsék a széncikluson belüli kölcsönhatásokat az Északi-sarkvidéken.

A tudóscsoport új éghajlati előrejelzések kidolgozását tervezi. Ezek célja, hogy segítsenek megérteni a permafroszt felolvadásának a globális szénciklusban betöltött szerepét, és elemezni a fennmaradó CO₂-költségvetésre gyakorolt ​​hatásokat. Központi jelentőségű, hogy hogyan alakulnak a nedvességviszonyok az Északi-sarkvidéken. A szimulációk azt mutatják, hogy a jövőbeni csapadék befolyásolja a helyi viszonyokat: a száraz talajokban több CO₂, míg a nedvesebb talajokban metán keletkezik.

A jövő jobb megértése

A kutatók intenzíven tanulmányozzák az éghajlatot befolyásoló különféle tényezőket. Az egyik kihívás a part menti erózió, amely évente körülbelül fél méter partvonal elvesztésével jár számos sarkvidéki területen. Ez az erózió nemcsak a tájat érinti, hanem a szénkörforgást is, mivel az óceánfelszín CO2-szintje az erodált anyagok miatt megnövekszik.

A Max Planck Meteorológiai Intézet párhuzamos projekteken is dolgozik a permafroszthoz kapcsolódó komplex biogeokémiai folyamatok jobb modellezése érdekében. Az intézmények széles körének szakértői segítenek elmélyíteni az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos ismereteket, hogy a jövőbeni klímaforgatókönyvek még pontosabbak legyenek.

Összességében a PeTCaT projekt megmutatja, milyen fontos a nemzetközi együttműködés és a modern technológiák a klímaváltozás kihívásainak való megfelelésben. Az eredmények döntő fontosságúak lehetnek mind a tudományos közösség, mind a politikai döntéshozók számára ahhoz, hogy jól megalapozott intézkedéseket dolgozzanak ki a közelgő éghajlati hatások kezelésére. Ez egy olyan jövőbeli kutatás, amely nemcsak az Északi-sarkvidékre, hanem az egész bolygóra nézve is rendkívül fontos.

Tudjon meg többet a projektről: T-Online, [AWI].