Több mint 1000 nukleáris hulladék hordót fedeztek fel az Atlanti-óceánon – veszély a környezetre!

Több mint 1000 nukleáris hulladék hordót fedeztek fel az Atlanti-óceánon – veszély a környezetre!

Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 1000 hordó nukleáris hulladékot fedezett fel és talált az Atlanti-óceán északkeleti részén. Ezt a kirobbanó hírt a CNRS francia kutatószervezet jelentette be. A jelenlegi expedíció június közepén indult a franciaországi Brestből, és a tudósok döntő fontosságúnak tartják a nukleáris hulladékok elhelyezésének ökológiai hatásainak megértésében. A kutatók egy egész hónapja dolgoznak – a „L'Atalante” hajóval több mint 200 000 gyanús hordót keresnek, amelyek a becslések szerint 3000-5000 méteres mélységben vannak az óceánban, mint pl. MoPo jelentette.

Az 1950-es és 1980-as évek között több ország, köztük európai országok is leraktak radioaktív hulladékot az Atlanti-óceánba. Ezt a nem biztonságos gyakorlatot végül 1993-ban betiltották, de a hordók pontos helye és állapota nagyrészt ismeretlen. A 21 kutatóból álló csapat részletes térképet készít a helyszínekről, miközben mintákat gyűjt a vízből, a talajból és a tengeri élőlényekből, hogy elemezze az ártalmatlanítás következményeit.

Technológia a tudomány szolgálatában

A legújabb technológia segíti a küldetést: az Ulyx nevű autonóm búvárrobotot használják a támogatásra. Ez a robot 6000 méteres mélységig tud merülni, és érzékelőkkel, 3D-s képeket készítő kamerával és helymeghatározó szonárrendszerrel van felszerelve. Ez a technológia lehetővé teszi a tudósok számára, hogy nagyon pontosan feltérképezzék a keresési területet, amely több mint 1000 kilométerre nyugatra van La Rochelle-től a nyugat-európai medencében. Spiegel.

Patrick Chardon projektmenedzser hangsúlyozza, hogy fontos a helyzet stratégiai értékelése. Véleménye szerint a legtöbb hordó radioaktivitása 300-400 év után szinte megszűnhet. A nukleáris hulladéknak csak körülbelül 2%-a lehet lényegesen hosszabb sugárzási időtartamú. Mindazonáltal fel kell mérni a tengeri ökoszisztémát érintő lehetséges kockázatokat, mivel a hordókat nem a radioaktivitás hosszú távú elzárására tervezték, ami szükségtelenül bonyolulttá teszi a helyzetet.

További kutatás és mintaelemzés

Az expedíció során begyűjtött mintákat Európa különböző laboratóriumaiba küldik el, hogy alaposan megvizsgálják a hordók összetételét és lehetséges veszélyeit. A következő években már egy második expedíciót is terveznek célzott mintavételre, bár a pontos dátum még nincs kitűzve. A több mint 1000 nukleáris hordó felfedezése tehát az első lépés lehet a nukleáris hulladék óceánban való elhelyezésének hosszú távú következményeinek szélesebb körű tanulmányozásában, ami a A Kurier alá van húzva