Felbocsátották az új Sentinel-1D műholdat: Bréma készen áll az űrre!

Felbocsátották az új Sentinel-1D műholdat: Bréma készen áll az űrre!

2025. november 5-én éjszaka igazi látványosság zajlott a kouroui űrrepülőtéren: a hordozórakéta Ariana 6 sikeresen felbocsátotta a világűrbe a Sentinel-1D földmegfigyelő műholdat. Ez a műhold nemcsak technikai remekmű, hanem fontos hozzájárulása környezetünk megfigyeléséhez is. Az indításra nem sokkal este 10 óra után került sor. és jelentős lépést jelent az európai űrutazásban.

A Sentinel-1D egy régebbi modell új kiadása, és alapvető adatokat szolgáltat a vízfelületekről, a talajnedvességről, a szélsebességről és a földmozgásokról, például a földrengésekről vagy a vulkánkitörésekről. E mérések eredményeit nem szabad alábecsülni: segítik a tudósokat abban, hogy jobban megértsék a Földet, és ez alapján előrejelzéseket készítsenek. A „Van valami” szellemében felismerjük az ilyen technológiák értékét a mindennapi életben.

Ariane 6: A legújabb generáció

Az Ariane rakétacsalád nemzetközi együttműködés eredménye. A rakéták elnevezése, amely az Ariadne mitológiai karakterből származik, az 1970-es években keletkezett technológiai fejlődést jelképezi. Több modellt összesen három fázisban fejlesztettek ki, az első Ariane 1-től a jelenlegi Ariane 6-ig, amely eléri a 63 méteres magasságot, és akár 20 000 kg-ot is képes az alacsony Föld körüli pályára szállítani. A [Wikipedia] jelentése szerint az Arianespace 1980-as alapítása óta felelős ezeknek a rakétáknak a gyártásáért, üzemeltetéséért és forgalmazásáért.

Az Ariane 6 fölénye nemcsak a hasznos teherbírásában, hanem a hatékonyabb és környezetbarátabb hajtásrendszerében is megmutatkozik. Az eddigi sikereket tekintve világossá válik, hogy a múltban több mint 250 Ariane indító küldetést hajtottak végre sikeresen, több mint 400 műholddal gazdagítva az eget. Az első Ariane 4 1988. június 14-én indult, és azóta sok minden történt.

Fontos dátum az űrutazáshoz

2025. november 25-én Brémában kerül sor az Európai Űrügynökség (ESA) következő nagy konferenciájára, ahol a jövőbeni közös űrprojektekről és azok következő három évre szóló finanszírozásáról döntenek. Nagy a várakozás a soron következő megbeszélésekre, mivel több mint 20 tagállam képviselteti magát, és több száz résztvevőre számítanak. Ez minden bizonnyal izgalmas eszmecsere lesz, különösen a legutóbbi párizsi találkozó után, ahol csaknem 17 milliárd eurós költségvetést hagytak jóvá.

Annyi bizonyos: Európa űrutazása még sok kaland előtt áll. Az új Ariane 6-tal és a Sentinel-1D műholddal megtörtént az első, úttörő lépés. Továbbra is izgalmas látni, milyen új lehetőségeket kínál számunkra ez a fejlődés.