Forradalom az űrben: A brémai kutatók optimalizálják az oxigéntermelést!

Forradalom az űrben: A brémai kutatók optimalizálják az oxigéntermelést!

Sok minden történik Bréma kutatási területén: Az Alkalmazott Űrtechnológiai és Mikrogravitációs Központ (ZARM) tudósai figyelemre méltó módszert fejlesztettek ki az űrben történő oxigén előállítására. Ez az új technológia forradalmasíthatja azt, ahogyan hosszú távú küldetéseket hajtunk végre az űrben. Az űrutazásban mindig vannak kihívások, különösen, ha zéró gravitációban kell oxigént előállítani, amihez vízelektrolízisen alapuló, energiaigényes rendszerek alkalmazása szükséges. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén található jelenlegi rendszerek nehezek, karbantartásigényesek és sok energiát fogyasztanak, ami minden, csak nem ideális hosszabb küldetésekhez, ahogy a Merkur8html916s43.

Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tagja a Brémai Egyetem is, vállalta ezt a kihívást. A megoldás? Passzív technológia, amely mágneses mezőket használ a gázbuborékok elvezetésére az elektródákról anélkül, hogy bonyolult centrifugarendszerekre lenne szükség. Ezek a rendszerek nem csak nehezek, hanem nagyon energiaéhesek is. Ehelyett kereskedelmi forgalomban kapható állandó mágneseket használnak a gázbuborékok gyűjtőpontokra történő irányítására. Az új elektrolizáló cella sokkal hatékonyabban működik, ha súlytalanságban hidrogén- és oxigéntermelésről van szó, így a hatékonyság akár 240 százalékkal is megnőtt, ahogy a Raumfahrer.net elmagyarázza.

Okos megközelítés a térproblémára

Az alapötlet Álvaro Romero-Calvótól származik, a Georgia Institute of Technology munkatársától, aki 2022-ben végezte el az első szimulációkat. A kutatók, mint például Ömer Akay a ZARM-tól, továbbfejlesztették a technikákat, és speciális kísérleti elrendezéseket hoztak létre a brémai ejtőtoronyban a módszerek tesztelésére. A tudósok két fő megközelítést azonosítottak: egyrészt a víz természetes reakciót mutat a mágneses mezőkre, másrészt a mágneses mezők és az elektromos áramok kölcsönhatása forgó mozgást hoz létre a folyadékban. Ezeket az eredményeket a közelmúltban tették közzé a Nature Chemistry folyóiratban, ami szélesebb körű elismerést ad a kutatásnak, ahogyan az [Uni Bremen] is beszámolt (https://www.uni-bremen.de/universitaet/hochschulkommunikation-und-marketing/web-news/detailansicht/efficient-sauerstoffproduktion-im-all-dank-magnetismus).

Az új technológia nemcsak javíthatja az oxigéntermelést az ISS fedélzetén, hanem megalapozhatja a jövőbeni hosszú távú Mars- vagy akár Hold-küldetéseket is. Ezeken az égitesteken már ismeretes az oxigéntermelés helyi erőforrások felhasználásával. A kutatók következő lépése a rakétaszondákon végzett tesztek elvégzése a kifejlesztett rendszerek hatékonyságának és megbízhatóságának további tesztelése érdekében. A Német Repülési Központ (DLR), az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA támogatásával ez izgalmas időszak lehet a németországi űrkutatás számára.