Svájc a békét szorgalmazza: az örmények visszatérését követelik Hegyi-Karabahban!

Svájc a békét szorgalmazza: az örmények visszatérését követelik Hegyi-Karabahban!

Az Örményország és Azerbajdzsán között régóta húzódó konfliktus rendezése felé tett jelentős lépésként ma aláírták a Fehér Házban kezdeményezett békeszerződést. A Christian Solidarity International (CSI) örült ennek az előrelépésnek, és most a svájci békekezdeményezés végrehajtását szorgalmazza a Hegyi-Karabah régióban. Az egyezményt Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök írta alá, és ez fordulópontot jelent a két ország feszült viszonyában. A CSI melegen üdvözli ezt a megállapodást, amely Donald Trump amerikai elnök égisze alatt folytatott intenzív diplomáciai erőfeszítések eredményeként jött létre. Dr. John Eibner, a CSI elnöke gratulált Trumpnak a közvetítői sikerhez.

Több mint 120 000 lakóhelyüket elhagyni kényszerült örmény várja sürgősen visszatérését hazájába, és a svájci kezdeményezés arra szólít fel, hogy ez a visszatérés egy stabil béketerv szerves részét képezze. A svájci parlament ugyanakkor felhatalmazást adott a kormánynak, hogy békefórumot szervezzen Azerbajdzsán és a hegyi-karabahi nép képviselői között. A svájci békekezdeményezés társelnökei, Stefan Müller-Altermatt és Erich Vontobel hangsúlyozták, hogy tartós béke nem érhető el az örmények visszatérése nélkül.

A békefolyamat háttere

A Fehér Ház találkozója, amelyen a békeszerződést aláírták, nemcsak a két államfőt hozta össze, hanem egy jelentős stratégiai lépést is jelentett egy új kereskedelmi útvonal, a „Trump-útvonal a nemzetközi békéért és jólétért” (TRIPP) létrehozása felé. Ennek az útvonalnak a célja, hogy Azerbajdzsán örmény területen keresztül bejusson Nahicseván exklávéjába, és az erről szóló első tárgyalások várhatóan a jövő héten kezdődnek. Trump történelmi lépésnek nevezte ezt a pillanatot, és hangsúlyozta, hogy „végre békét kötöttek”.

Alijev a napot egy lépésnek nevezte a „Kaukázus örök békéje felé”, míg Pašinjan „jelentős mérföldkőnek” nevezte a megállapodást. Ezek a magyarázatok ellentétben állnak a még mindig uralkodó feszültségekkel. A megállapodás ellenére még mindig nincs végleges békeszerződés a két ország között, Örményország belpolitikai helyzete pedig továbbra is feszült. Pashinyan ellentmondásos, Azerbajdzsán pedig továbbra is nyomást gyakorol Jerevánra, többek között alkotmánymódosításokat követel.

Regionális válaszok és kihívások

Az Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktus történelmi gyökerei a Szovjetunió összeomlásáig nyúlnak vissza. A nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahot 2023 őszéig örmény nemzetiségűek ellenőrizték. Miután Azerbajdzsán visszafoglalta, több mint 100 000 ember menekült el a térségből. Azerbajdzsán támaszkodhat katonai fölényre és az olaj- és gázexport, valamint Türkiye és Oroszország támogatására.

Az új folyosó útvonalának kilátásba helyezése régóta vitatott, de az új megállapodás célja a konfliktusmentes kereskedelem elősegítése a térségben. Ezt a lépést az Egyesült Államok geopolitikai befolyásának megszilárdítására tett kísérletének is tekintik, míg Oroszország, Örményország korábbi védőhatalma stratégiai vereségként értékeli a megállapodást. Irán aggodalmát fejezi ki a lehetséges területi hatások miatt. A túszejtés továbbra is egy másik fontos kérdés, mivel több tucat örmény fogoly továbbra is Azerbajdzsánban raboskodik.

Összefoglalva, még várni kell, hogy az elkövetkező hetek és hónapok politikai fejleményei hogyan befolyásolják a békét a régióban. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült örmények visszatérési folyamatára és a béke stabilitására összpontosítva még sok a tennivaló. Ahogy a CSI hangsúlyozza, stabil béke és pozitív fejlődés csak konkrét lépések megtételével érhető el.

A témával kapcsolatos további részletek a riportokban találhatók Sajtóportál és SRF.