Svájc békekezdeményezést indít a karabahi örmények visszatéréséért

Svájc békekezdeményezést indít a karabahi örmények visszatéréséért

Mi történik a Dél-Kaukázusban? Ez a kérdés jelenleg nem csak a politikát és a diplomáciát érinti, hanem számos olyan embert is érint, aki elmenekült a régióból és szeretne visszatérni. Svájcban jelenleg is folynak erőfeszítések egy békefórum létrehozására az Azerbajdzsán által kitelepített hegyi-karabahi örmények számára. Ezt különböző svájci parlamenti képviselők kezdeményezték, és a presseportal.ch jelentése szerint a kezdeményezés támogatottsága egyre nő.

Erich Vontobel nemzeti tanácsos (EDU, ZH) felszólította a szövetségi kormányt, hogy vállaljon aktívabb szerepet egy nemzetközi békefórum létrehozásában. A cél: nyílt párbeszéd elősegítése Azerbajdzsán és a mintegy 100 000 lakóhelyüket elhagyni kényszerült karabahi örmény képviselői között. Ezzel összefüggésben Vontobel arra figyelmeztetett, hogy Svájc, mint a genfi ​​egyezmények letéteményes állama nem nézheti tétlenül. A Szövetségi Tanácsot viszont a Coalition Suisse Internationale (CSI) bírálja a parlamenti mandátumok végrehajtásával kapcsolatos „elkeseredett jelzései” miatt.

Békefórum: Reménysugár a rajnaiak számára?

A „Svájci Békekezdeményezés Hegyi Karabahért” bizottság 2025. május végén a nemzeti és az államok tanácsának 19 tagja általi létrehozását fontos lépésnek tekintették a lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosság visszatérésének elősegítésében. A CSI ügyvezető igazgatója, Simon Brechbühl hangsúlyozza, hogy a keresztény örmények kiutasítása nemcsak humanitárius, hanem nemzetközi jogi kérdés is. A visszatérés kérdése nemcsak a konfliktus által érintettek, hanem az egész nemzetközi közösség számára is kulcsfontosságú kérdés.

A Békefórum támogatottsága túlmutat a politikai táborokon. Például Nicolas Walder nemzeti tanácsos (Zöldek, GE) támogatta az indítványt, amelyet 2024. szeptember 19-én kell benyújtani, és hivatkozott az örmény lakossággal fennálló barátságra. Viola Amherd szövetségi elnök emellett hangsúlyozta, hogy a nemzetközi joggal összhangban meg kell védeni a hazatérők jogait, ami még inkább aláhúzza Svájcnak a tárgyalásokon való aktív részvételére irányuló sürgető felhívásokat.

Status quo és kilátások

Azerbajdzsán eddig nem mutatott hajlandóságot az együttműködésre a hegyi-karabahi örmények visszatérésével kapcsolatban. Brechbühl egy esetleges eszkalációra figyelmeztet, ha ezt figyelmen kívül hagyják. 120 000 karabahi örmény kiutasítását 2023 őszén széles körben a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének tekintik. A Nemzeti Tanács szavazatainak többsége azonban azt mutatja, hogy a svájci politikában megvan az akarat a felelősségvállalásra, valamint a békére és a párbeszédre összpontosítani.

A kaukázusi konfliktus, amelynek gyökerei a szovjet nemzetiségi politikában és az önkényes határkijelölésben rejlenek, azt mutatja, hogy a nemzetközi szervezetek nem léptek fel kellő időben. Pontosan ez teszi még fontosabbá a Dél-Kaukázussal kapcsolatos jelenlegi kezdeményezést. Ha Svájc létrehoz egy fórumot, ez lehet az első lépés a békés megoldás felé, amely figyelembe veszi a hazatelepülők igényeit. A politikai akarat és a párbeszéd végső soron hidakat építhet, amelyek lehetővé teszik a visszatérést és a békét. Majd kiderül, hogy ezek a fejlemények hogyan alakulnak.