Magas vízállás a Balti-tengeren: növekszik a figyelmeztetések és a viharhullámok veszélye!

Magas vízállás a Balti-tengeren: növekszik a figyelmeztetések és a viharhullámok veszélye!

Ma, 2025. november 23-án a Balti-tenger partja Mecklenburg-Elő-Pomerániában aggasztó vízállással néz szembe. A helyzetet több mérőállomáson, köztük Wismarban, Warnemündében és Stralsundban is szorosan figyelemmel kísérik. Warnemündében a történelem legmagasabb árvízszintje 770 cm volt, 1872-ben mérték. Az átlagos árvízszint (MHW) ott 617 cm, míg az átlagos legalacsonyabb vízszint (MNW) 407 cm volt, ahogy az Ostsee-Zeitung beszámol.

A közelmúltban a régiót súlyos viharhullám sújtotta, amely körülbelül 56 millió eurós kárt okozott. Sassnitz városa különösen nagy nyomás alatt van, és sürgősen 42 millió euróra van szüksége az infrastruktúra helyreállításához. További 6 millió euróval kompenzálják a mesterséges táplálás okozta homokveszteséget a strandokon és a dűnéken.

Vihartúlfeszültség osztályozási és figyelmeztető rendszerek

A német Balti-tenger partján a viharhullámokat négy osztályba sorolják. Az erre a besorolásra vonatkozó képzés döntő fontosságú, mert minden osztály más veszélyeket rejt magában. Például viharhullámot az átlagos vízszint felett 3–4 lábbal határoznak meg, míg a súlyosabb viharhullámok meghaladják az 5 láb jelet. Különféle csatornák, például rádió, televízió és közösségi média segítségével időben figyelmeztetik a lakosságot. Ez különösen fontos, mivel a klímaváltozás miatt a jövőben gyakoribbá válhatnak az árvizek.

A szövetségi kormány két évtizedes viharhullámokat dokumentál; a legfrissebb jelentések az árvízi események lefolyását és hatásait mutatják be a Balti-tengeren és az Északi-tengeren.

Klímaváltozás és árvízveszély

Ami aggasztó, hogy az árvizek a leggyakoribb természeti katasztrófák világszerte, amint azt a jelenlegi statisztikák mutatják. 2000 óta az összes természeti katasztrófa körülbelül 37 százaléka árvíz volt. Itt jelentős szerepe van a klímaváltozásnak, hiszen a melegebb légnyomás elősegíti a nagyobb csapadékmennyiséget és a gyakoribb heves esőzéseket. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 400 000 embert fenyeget az árvíz, különösen a Rajna és mellékfolyói mentén.

Növekvő németországi árvízkockázatról is érkeznek jelentések: az összes németországi cím körülbelül 7,6 százaléka van kitéve statisztikai árvízkockázatnak, ami megerősíti a hatékony árvízvédelem szükségességét. Az árvizek által okozott kockázatok és károk ellenére a sérülékeny területeken továbbra is engedélyezik a lakásépítést és az infrastruktúrát. Az újjáépítés a vártnál lassabban halad, ami a bürokratikus akadályok miatt nem meglepő.

A jövőbeni károk minimalizálása érdekében minden eddiginél nagyobb szükség van az árvízi védekezés következetes bővítésére és a természetes visszatartási területek figyelembevételére. Az árterületeken kockázatos építkezéseket megakadályozó politikai iránymutatások jelenleg még függőben vannak. Még várni kell, hogy a közösségek hogyan tanulnak ebből a helyzetből, és mit tesznek a lakosok védelme és a jövőre való jobb felkészülés érdekében.

Az aktuális vízállásról és a figyelmeztetésekről további információkért látogasson el a weboldalra Balti-tengeri újság miközben a webhelyen tartózkodik Szövetségi Tengerészeti és Vízrajzi Ügynökség További információkat talál a viharhullámokról és a vízállásokról. Az árvízi események statisztikai elemzését a címen is megtalálja Statista.