Drónriasztás MV-n keresztül: Növekvő veszély az infrastruktúránkra!

Drónriasztás MV-n keresztül: Növekvő veszély az infrastruktúránkra!

Mecklenburg-Elő-Pomeránia kritikus infrastruktúráinak biztonságával kapcsolatos aggodalmak nőnek: egyre több dróntúlrepülést regisztrálnak. 2025 első felében a rendőrség 68 incidenst számolt össze pilóta nélküli légi járművekkel (ULS), köztük négy jelentendő incidenssel, amelyek katonai létesítmények és egy Rügen melletti tengeri szélerőmű felett történtek. A katonai létesítményekkel kapcsolatos részletek azonban titoktartási okokból homályban maradnak. A biztonsági szempontból érzékeny területek felett 2023-ban és 2024-ben történt hat és hét illegális átrepüléshez képest aggasztóan nő a drónok aktivitása a régióban [nordkurier.de].

Nem szabad alábecsülni a drónok által jelentett veszélyeket. Christian Pegel belügyminiszter hangsúlyozza, hogy ezek a pilóta nélküli repülőgépek potenciálisan katasztrofális következményekkel járhatnak. A repülőterek vagy más kritikus infrastruktúra feletti drónrepülések drámai következményekkel járhatnak. 2023-ban például incidenseket figyeltek meg a Nord Stream AG lubmini leszállóállomásán és a rostocki kikötői kompterminálon, amelyek rávilágítanak az e technológiák által jelentett lehetséges kockázatokra.

A drónok elleni védekezési stratégiák

Az állam kormánya már tett lépéseket ennek a veszélynek az ellensúlyozására. 2022 szeptemberében bejelentették egy drónvédelmi központ létrehozását, amely lehetővé teszi az integrált drónészlelést és -védelmet. Mecklenburg-Elő-Pomerániában 2024 júliusára elkészültek a drónfelderítés és -védelem technikai rendszerei, és az állami rendőrség 2024 eleje óta aktívan részt vesz a drónok elleni védekezésben.

A rendőrség és a Bundeswehr feletti átrepülés törvényi tilalma azonban továbbra is kihívást jelent. Ezenkívül az állami rendőrségen belül több mint 130 drónpilóta végezte el a képzését, hogy a drónok lehetséges felhasználását felderítési és megfigyelési célokra használják fel. Ez azt mutatja, hogy a technológiát nemcsak fenyegetésnek, hanem hasznos eszköznek is tekintik. Christian Schumacher, az MV-ben működő rendőrszakszervezet vezetője szintén hosszú távú finanszírozást és decentralizált védekezési technikákat szorgalmaz annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a növekvő fenyegetésekre.

A fenyegetés képe nem egyértelmű

Manuel Atug, a kritikus infrastruktúrák elismert biztonsági szakértője hangsúlyozza, hogy Németország nincs felkészülve a drónok által jelentett veszélyekre. Különösen feltűnő a pilóta nélküli repülőgépek ismételt repülése felkapcsolt navigációs lámpákkal, ami arra utal, hogy a támadók nem titokban tevékenykednek. Ezeket a drónokat gyakran professzionálisan tervezték, és hosszú ideig a levegőben maradhatnak, ami szervezett fenyegetésre utal, akár Oroszországból is. A koppenhágai repülőtéren történt incidens csak fokozta ezeket az aggodalmakat, mivel a kiszúrt drónok eredete továbbra sem tisztázott. A dán kormány ezért „rendszeres fenyegetésnek” minősíti a helyzetet.

Németországban a drónok elleni védekezés különböző hatóságokra terjed ki, ami bonyolulttá teszi a válaszadási lehetőségeket. A technikai védekezési módszereknek, mint például a „zavarásnak” vagy a hálókkal való elfogásnak megvannak a maga hátrányai, és nem mindig hatékonyak, ahogy Atug elmagyarázza. Míg Boris Pistorius védelmi miniszter a korlátozott lehetőségekre hívja fel a figyelmet, Atug optimistább a tekintetben, hogy a szükséges lépéseket megtették, de a haladás túlságosan lassú.

A jövőre nézve meg kell jegyezni, hogy a drónok által a kritikus infrastruktúra számára jelentett kihívások leküzdéséhez mind műszaki megoldásokra, mind jogi szabályozásokra van szükség. A drónvédelmet érintő új szabályozásokról szóló eszmecserék elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kritikus infrastruktúrák üzemeltetőit tájékoztassák a veszélyhelyzetről [spiegel.de]. zdf.de hangsúlyozzák. Az elkövetkező hónapok kulcsfontosságúak lesznek az e fenyegetések elleni küzdelemhez szükséges intézkedések megtételéhez.